Mai szakasz: Hóseás 9

A kánaánita vallás termékenységi kultusz volt; a természet isteneit imádták, akik feltételezésük szerint jólétükről gondoskodtak, és jó termést biztosítottak. Az izraeliták eltávolodtak az igaz Istentől, és követték a kánaánita vallást; jó termést vártak attól, hogy a templomi prostitúciót bevezették istentiszteleteikbe (1. vers). Mivel Isten úgy döntött, hogy Kánaán földjét az Úr földjévé teszi (3. vers), a hitetlen embereket el kellett távolítani, mert Jeruzsálem és Izrael a szentek városa és országa kellett, hogy legyen. Így Istennek meg kellett engednie, hogy az izraelitákat fogságba vigyék Asszíriába, ahol a korábbi, egyiptomi rabsághoz hasonló körülmények között kellett élniük; tisztátalan állatokat kellett fogyasztaniuk és úgy kellett élniük, mint a többi népnek (3. vers). Az asszír fogságban nem engedik meg nekik, hogy az igaz Istent imádják (4. vers), és nem tarthatják meg az Úr ünnepeit (5. vers). Az otthon maradt házaik üresen maradnak, és felveri azokat a gaz (6. vers).   

És még ekkor sem ismerték el Istent Teremtőjüknek és Megtartójuknak, azt viszont elismerték, hogy az ítélet és a megtorlás ideje elérkezett. Azonban még mindig a hamis próféták megtévesztő tanításait szerették (7. vers).

Hóseás Izrael őrállója volt, ezért gyűlölték őt az aranyborjú imádat papjai, és csapdát állítottak neki mindenhova (8. vers). Ahogy Gibea gonosz lakói megbecstelenítették a lévita ágyasát (Bír 19.), ugyanilyen gyalázatos és romlott volt az egész Észak-Izrael.

Izrael lelki állapota a pusztai vándorlás idején olyan volt, mint a szőlő első gyümölcse és a korai fügék. A 40 éves pusztai vándorlás vége felé azonban elkezdték imádni Baál-Peort (10. vers). Izrael dicsősége madárként szállt el (11. vers). Istennek meg kellett tanítania Izraelt arra, hogy Ő az igazi Megtartó és nem a Baál, ezért korlátozta a szüléseket és a szaporulatot. Csak így érthetik meg, hogy nincs áldás akkor, amikor a Megtartójuk és Védelmezőjük távol van tőlük (11-12. vers).  

Hóseás próféta tudta, hogy Samária pusztulása és az északi királyság fogsága elkerülhetetlen. Izrael népének Asszíriába való elhurcolása idején csecsemőiket az asszírok megölik (13. vers), ezért Hóseás azt kérte Istentől, hogy ne adjon gyermeket az édesanyáknak az invázió és a deportálás előtt.

Urunk segíts, hogy tanuljunk Izrael történetéből, és elismerjük, hogy Te vagy a Megváltónk és Fenntartónk minden időben!

  
Yoshitaka Kobayashi, Ph.D.
Japán