Jóel könyvének ezen
utolsó fejezete méltó csúcspontját adja a próféta üzenetének. Néhány nagyon
fontos téma kihangsúlyozásával teszi ezt, melyek nemcsak Jóel hallgatósága
számára voltak fontosak, hanem a mai korban élőkhöz is jelentőségteljes erővel
szólnak. Kétségtelen, hogy a 3. fejezetben kihangsúlyozott több téma is sejteti
a Biblia utolsó könyvében, a Jelenések könyvében kiemelten megjelenő témákat. Tekintsünk
át röviden néhányat közülük!
Először is, az Úr
napja közelségének kihangsúlyozása, ahogy Joel hirdeti: „Mert közel van az Úrnak napja” (14. vers). Ez a téma természetesen
nem csak Jóel prófétánál jelenik meg. A Biblia ismételten beszél az Úr
eljöveteléről és az emberiség történelmébe való beavatkozásáról. Ez a kijelentés
a Szentírás legutolsó ígéretében éri el csúcspontját: „Bizony, hamar eljövök” (Jel 20:22).
Ez a téma különleges
jelentőséggel bír a hetednapi adventisták számára, kiknek mozgalma Jézus
közeli, második eljövetelének hirdetésével kezdődött. Komolyan kell vennünk Jóel
üzenetét, és minden eddiginél jobban, újult erővel Isten országa eljövetelének közelségére
összpontosítani.
A másik
kihangsúlyozott téma: az Úr megszabadítja népét. Joel nem állította, hogy népe
nem szembesül veszéllyel. Nem, egyáltalán nem, sőt az ellenség támadására
figyelmeztette őket (9-13. vers). A
fenyegető veszélyt élethűen írja le, ahogy a világ nemzeteinek „hadakozó férfiai” felvonulnak (9. vers) a Josafát völgyében (12. vers), a tehetetlen
Jeruzsálem megtámadására készen. Ám a legvégső pillanatban csodálatos
szabadulásban lesz részük, mert „az Úr
lesz népének oltalma és Izrael fiainak erőssége” (16. vers).
A Szentírás más
részeiben is jelentős hangsúlyt kap ez a téma, és Isten utolsó időben élő
egyháza számára is különleges jelentőséggel bír. Amikor ellenségeik bekerítik
őket, amikor a helyzet a leginkább kétségbeejtő, Isten közbe fog lépni, hogy
megmentse őket. „Az ember lehetőségeinek
végső határa alkalom Isten számára” (E.G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 97. oldal).
Végezetül pedig a
hangsúly azon van, hogy az Úr folyamatosan jelen van népe életében. A pusztító sáskajárás
(1. fejezet), és az ellenséges hadsereg dúlása (2. fejezet) után kétségeink
támadhatnak Jeruzsálem népének jövőjét illetően. Nyújt Jóel bármi reményt? A próféta szerencsére csodálatos
kijelentéssel válaszolja meg ezt a kérdést: „Sion lesz az Úr lakóhelye!” (21. vers). Nem más ez, mint a
Jelenések könyve ígéretének előrevetítése, miszerint az Úr mindörökre népével
lakozik a szent városban, az új Jeruzsálemben, miután helyreállította őket (Jelenések
21).
Bárcsak, mi, Isten
népeként úgy élnénk ma, ahogyan Jóel próféta előre látta! Bárcsak várnánk az Úr
visszajövetelének közeli napját! Bárcsak számítanánk dicsőséges megváltására és
vágyva vágynánk az időre, amikor Ő mindörökre népével lakozik majd!
Greg A. King, Ph. D.
a Hittudományi
Intézet dékánja
Fordította: Csala
Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése