2013. március 31., vasárnap

Mai szakasz: 1 Krónikák 11


Isten megígérte Dávidnak, hogy királlyá lesz egész Izrael felett. A jövendölés beteljesedése Isten áldásának következménye volt, de emberi közreműködést is igényelt.

Dávid nemes gondolkodású vezér volt. Egy hadjáratban, amikor három katonája életét kockáztatva vitt neki ivóvizet, nem volt hajlandó azt elfogyasztani. Nem akarta szomját emberei élete árán csillapítani. Amikor Saul üldözte őt, és bár a körülmények könnyen lehetővé tették volna, nem akarta megölni üldözőjét. Dávidot ezért mélyen szerették és tisztelték katonái és Izrael népének többsége.

Vetélkedés soha nem háborgatta Dávid lelkét. Biztos volt saját katonai képességeiben, és kétségtelenül legnagyobb becsben tartotta legjobb katonáit. A legmesszebb menőkig megbecsülte őket. Ebben a fejezetben láthatjuk a „Hírességek Csarnokát”, Dávid legkiválóbb harcosainak listáját. Olvashatunk a „harminc” és a „három” hősről is, akik felülmúlhatatlanok voltak Dávid idejében.

Dávid megtanít minket, hogy milyen fontos az Úr ígéreteire várni, és közben tőlünk telhetően mindent megtenni azért, hogy Isten terve életünkben megvalósuljon. Megtanulhatjuk még tőle, hogy a siker nagyrészt kapcsolataink minőségén múlik.

Drága Istenünk, add, hogy legyünk kedvesek és udvariasak a körülöttünk élőkkel, de mindenekfelett érezzék, hogy szeretjük és megbecsüljük őket!

Jobson Santos
Adventista Média Központ
Brazília
Fordította: Csala Beáta

2 Mózes 40

Mózes 2. könyve 35-40. fejezetei azt az istenteszteleti mintát mutatják be, amely tovább folytatódott a templomon belül, ugyanakkor Izrael népének mindennapi életét is mindvégig áthatotta. Istennek az volt a szándéka, hogy népének minden generációja tanulmányozza és ismerje meg azt a megváltási tervet, amelyet Ő készített számukra. Isten ma is szeretne életünk része lenni, és útmutatást adni Igéjén keresztül. Ahogy a templom készítőinek munkája közben is történt, Isten bennünket is megáld azzal az ismerettel és bölcsességgel, amely ahhoz szükséges, hogy elvégezzük az Általa ránk bízott munkát ezen a Földön. Istentiszteletünk része, hogy minderre engedelmességgel és Isten bibliai előírásainak hűséges követésével válaszolunk. Isten népe hálás szívvel hoz ajándékokat, tizedet és adományokat az Úr oltárára. Ez döntő fontosságú része az istentiszteletnek.

Mózes 2. könyvének 40. fejezete a Teremtő és az ember közötti kapcsolat betetőzése. Láthatjuk, hogy a Szentély és annak minden egyes berendezési tárgya Isten által fölkent, és megszentelt. Mind Isten jelenlétének fogadására szenteltettek és tisztíttattak meg. A sátor készítőinek munkája elnyeri Isten jóváhagyását, amikor az Úr megáldja a Szentélyt és betölti jelenlétével. Nappal egy felhőoszlop, éjjel pedig tűzoszlop által vezeti népét a közöttük jelenlévő Isten. Kétség sem férhet ahhoz, hogy Isten maga a szeretet, amint arra törekszik, hogy helyreállítsa a bensőséges kapcsolatot velünk. A Szentélyen keresztül közelebb jön hozzánk, hogy vezessen, óvjon, és hogy népének igaz célt és üdvösséget adjon. Jézus, mint főpapunk szolgál értünk a mennyei Szentélyben, a Szentek Szentjében, miközben mi még ezen a Földön vagyunk. Az a végső célja, hogy velünk lakozhasson, és egy napon, amikor alászáll az Új Jeruzsálem és megnyugszik a Földön (Jel 21:2-4), akkor az Ő trónja felemeltetik, és vele leszünk az Ígéret Földjén mindörökké.

Giselle Sarli Hasel
Southern Adventist University
Fordította: Liebhardt László

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése