A szabad
döntés és igazság témája tovább folytatódik ebben a fejezetben. Királyok lépnek
trónra és buknak el, de Isten szava mindig teljesedik.
Jézabel
hírhedt volt ördögi tetteiről, és amikor véres kezét rátette Nábót
szőlőmezejére, Illés így jövendölt felőle: „És
Jézabel felől is szóla az Úr, mondván: Az ebek eszik meg Jézabelt Jezréel
kőfala előtt” (1Kir 21:23).
Most –
sok évvel később –, Jéhu Jezréel kapujában odakiáltott neki, majd két-három
főember a király felszólítására kidobta Jézabelt az ablakból a földre, ahol
azonnal szörnyethalt, és a kutyák gyorsan felfalták a testét.
Gyakran,
amikor lehangoltak vagyunk, és úgy érezzük, hogy végtelenül szenvedünk, akkor Istenhez
kiáltunk: „Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a
mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?” (Jel 6:10) Isten igazságos, ismeri
szenvedéseinket, és biztosít arról, hogy a bűntettek nem maradnak büntetlenül.
Ugyanakkor
sok-sok lehetőséget is ad az embereknek, hogy megváltoztathassák útjaikat, és a
Jézus Krisztus által megszerzett megváltás révén hajlandó elszenvedni bűneink
következményeit. Valójában Jézabelnek rengeteg lehetősége volt bűnbánatra, és ezért
nem következett be büntetése közvetlenül Illés jövendölésekor.
Istenünk,
áldunk Téged igazságos ítéleteidért!
Daniel
Jiao
Kínai
Misszió Unió
Hong
Kong
Fordította:
Rajki Dávid
2 Mózes 13
„Az ÚR pedig előttük ment
nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton…” (21. vers – új prot. ford.).
Azt tudjuk meg erről a
titokzatos „felhőről” (héberül: anan), hogy Isten jelenlétét testesíti meg.
Később, Mózes harmadik könyvében azt látjuk, hogy ez a felhőoszlop nemcsak hogy
az újonnan épült szent sátor fölött, hanem benne áll meg. „Ezt mondta az ÚR
Mózesnek: Mondd meg a testvérednek, Áronnak, hogy ne menjen be akármikor a
szentélybe a kárpiton belül, a ládán levő födél elé, hogy meg ne haljon, mert a
födél fölött jelenek meg felhőben.” (3Móz 16:2 – új prot. ford.)
Ez a titokzatos felhő később
is többször előfordul a Szentírásban. 4Móz 9:15-ben ez a felhő a Dániel 7-ben
olvasható „estétől reggelig” tartó időegységgel is összekapcsolódik, ahol is az
„emberfiához hasonlót” kíséri, amint az az öregkorúhoz közelít.
A legmegdöbbentőbb azonban
mind közül, amikor a Názáreti Jézus Márk 14:62-ben a főpap, Kajafás előtt áll,
és ezt mondja: „meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön
az ég felhőiben.”
Kajafás pontosan tudta, mit
állít Jézus: egyenlővé tette magát Jahveh-val, aki az „ég felhőiben” átvezette
Izraelt a sivatagon. Erre Kajafás olyasmit tett, amit egy főpapnak soha nem volt
szabad tennie (ld. 3Móz 21:6): megszaggatta a ruháit. Ezzel a tettével
gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a papságot, utat engedve az új főpapnak,
aki előtte állt.
Ugyanez a főpap fog egy
napon visszatérni a Földre: „Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem,
azok is, akik átszegezték…” (Jel. 1:7- új prot. ford.)
Andy Nash
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése