Mai szakasz: 1 Krónikák 3

Ebben a fejezetben az Isten szíve szerint való embernek, Dávidnak a vérvonalát követhetjük nyomon, ami egyedülállóan vezethet el minket a Menny örökkévaló kegyelmének megértéséhez. Dávidról tegnapi olvasmányunkban esik szó először, Isai hetedik fiaként. Másutt a Szentírásban (ApCsel 13:22) Isten a saját szíve és akarata szerinti férfinak nevezi Dávidot.

Lehet ez ugyanaz a személy, aki elcsábította Betsabét, aki négy fiút szült neki a házasságtöréssel kezdődő kapcsolatban (lásd: 5. vers)? Figyeljük meg Isten türelmét, ahogy Dávid vérvonala kibontakozik! Salamont – Dávid és Betsabé törvénytelen fiát – megemlíti később az Írás Krisztus családfájában (lásd: Mt 1:6).

Ennek a házasságtörő leszármazási vonalnak a tanulmányozása csak egy következtetésre vezethet bennünket. Tekintsünk Krisztusra, és lássuk meg, hogy bár úgy tűnhet, a körülményeink  megronthatják a családfánkat, mégis Krisztus  határozza meg az örökségünket Őbenne. Dávid a saját szavaival írja le, milyennek kell a mi krisztusi hitvallásuknak lennie. „Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! (Zsolt 51:12)” Ez lesz a mi imánk is ma?

Christopher Beason
Network7 MediaCenter

Fordította: Csala Beáta

2 Mózes 32

A zsidók kijöttek Egyiptomból, ahol a természetet imádták sok száz bálványistenen keresztül, egy komplex spiritualista vallás keretén belül. Megszabadultak egy olyan világtól és világnézettől, amely teljesen átitatódott Sátán csalásaival. Isten megszabadította őket, és gondoskodott minden szükségletükről. Nekik is át kellett menniük azon az átnevelésen, amelyen Mózes is átment 40 éves száműzetésének idején. Isten az Ő szolgáján keresztül kinyilatkoztatta szövetségi tervét, és most, amikor Mózes a hegyen van, Isten saját ujjával felírja a szövetség törvényét a kőtáblákra. De Mózes késik. És nincs magyarázat a késésére - de nem is volt szükség magyarázatra. Mózes Istennel volt, a népnek pedig alázatos engedelemmel a völgyben kellett volna maradnia, várva visszatérését. Visszacsúsztak saját türelmetlenségükbe, nyugtalanságukba, és követelték, hogy látható módon tapasztalják meg azt, amit véges elméjük nem tud felfogni: „Készíts nekünk isteneket!"

Az aranyborjú bármilyen számú egyiptomi istenséget is szimbolizálhatott volna. Az Ápisz bikát Memphisben Ptah néven, az élet isteneként imádták. Hathor-t a tehén istennőt Tébában az anyaság, szépség, a szerelem és az öröm isteneként imádták. 2Mózes 32-ben a „nép felkel játszani", aminek világos szexuális felhangja van, és azonosítani lehet Hathor imádatával. A Szentírásból nyilvánvaló, hogy Áron, a lelki vezetőjük, engedett követelésüknek, és hogy tettüket igazolják, ünnepet hirdettek meg az Úrnak. Ez a vegyes imádat oda vezetett, hogy Isten már nem tekintette magáénak a zsidókat, amikor úgy utal rájuk, mint a „te néped"-re. Ám amikor Isten elutasítja azt a népet, amely inkább az aranyborjút választotta, mint Őt, Mózes közbelép, és kéri, hogy az ő nevét törölje ki az élet könyvéből. Annyira szerette Mózes a népet, hogy felajánlotta életét az életükért. De Istennél csak egyetlen helyettesítő halál elfogadható, az Ő Fiának, Jézusnak élete. Megpróbáltad már, hogy a világi dolgokat összekeverd az Isten imádatával? Itt láthatjuk az ilyen tettek következményeit. Istennek azonban lesz egy népe, amely hűséges Hozzá, és csakis Hozzá, szakadjon bár az ég (lásd: Előtted az élet. Budapest, 1992, Advent Kiadó. 55. oldal)

Michael Hasel

Southern Adventist University