Az Isten akaratához való
hűség sokkal fontosabb, mint az áldozatok és templomok. Miközben az emberek
összegyűltek, és az esti áldozatra már felkészültek, előtte egy reformációnak
kellett bekövetkeznie, ami arra volt hivatott, hogy bizonyítsa Isten gyermekeinek
elhatározását, hogy készek engedelmeskedni és hűségesen kitartani az Úr
mellett.
Isten utasította népét, hogy ne adják a gyermekeiket más népből valókhoz, ne házasodjanak velük, viszont „Izráel népe és a papok és a Léviták nem különíték el magokat e tartományok népeitől, a miképpen pedig azoknak, a Kananeusoknak, Hitteusoknak, Perizeusoknak, Jebuzeusoknak, Ammonitáknak, Moábitáknak, Égyiptomiaknak és Emoreusoknak útálatos vétke szerint el kellett volna" (első vers). Ráadásul, a fejedelmek és főemberek jártak elől a hűtlenségben, mert feleségül vették maguknak, és fiaiknak más népek leányait (második vers).
A megújulás azt jelenti, hogy megváltoztatjuk, vagy kijavítjuk gondolati vagy magatartásbeli mintáinkat, és összhangba hozzuk azokat Isten akaratával. Ahhoz azonban, hogy reformáció kezdődjék, a lelki vezetőknek és az embereknek ima és böjt által meg kell alázniuk magukat.
Amikor Ezsdrás meghallotta, hogy mi történik, megszaggatta ruháit, böjtölni kezdett, és folyamatosan imádkozott az Úrhoz, megbocsátást és a szívek változtatását kérve Isten népe számára (5-6 vers). Hacsak nem látjuk meg, hogy a bűn mennyire rossz, és nem kérjük a megbocsátást és szívünk átalakulását, nem fogunk megújulást tapasztalni.
"Szerető Istenünk, segíts megalázkodni, és keresni Téged teljes szívünkből, és segíts, hogy hűségesek lehessünk Hozzád mindenben."
Pardon
Mwansa
A Generál Konferencia alelnöke
A Generál Konferencia alelnöke
Fordította:
Rajki Dávid
4 Mózes
35
Ahogy
sok más fejezetben is, amelyeket áttekintettünk, Isten utasításai itt is az
adott helyzetre közvetlenül vonatkoztak és részletesek voltak. Az Ígéret Földje
felosztásra került, és minden egyes törzs kapott egy részt, kivéve Lévi
törzsét. A Léviták voltak a papok, akik az egész nemzet szolgálatára
rendeltettek. Éppen ezért Isten terve az volt, hogy a nép között éljenek. 48
várost jelöltek ki Lévi törzse számára, ezekből hat menedékváros volt.
„A
menedékvárosok úgy voltak elosztva, hogy félnapi utazással az ország minden
részéből elérhették. Az odavezető utakat állandóan karban kellett tartani, hogy
a menekülő egy pillanatra se legyen akadályoztatva. Végig az úton jelzőtáblákat
kellett felállítani, amelyekre világos és szembetűnő betűkkel írták fel e szót:
’Menedék’.” (Ellen G. White: Pátriárkák
és Próféták. Budapest, 1993. Advent Kiadó. 479. oldal). Mi volt a célja a
menedékvárosoknak? Tételezzük fel, hogy fát vágsz az erdőben a barátoddal, és a
fejszéd lerepül a nyeléről pont a barátod fejére, és meghal. Ez az eset
gyilkosságnak vagy gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősülne (lásd 5Móz
19:5). Egy ilyen esetben meglehet, hogy a barátod rokonai bosszúból halálra
keresnének, de te elfuthatsz egy menedékvárosba, hogy mentsd az életedet.
Mindaddig, amíg ott vagy, biztonságban lehetsz.
Nem
kell találgatnunk, hogy vajon Isten mit is tekintett gyilkosságnak. Ez a
fejezet egészen pontosan meghatározza a különbséget a gyilkosság vagy
gondatlanságból elkövetett emberölés között. A gyilkosságot gyűlöletből és
haragból követik el. A gondatlanságból elkövetett emberölés egy emberi élet
akaratlanul történő kioltását jelenti. A gyűlöletből és haragból elkövetett
gyilkosságot mindig halállal büntették, legalább két tanúbizonyság esetében. A
gyűlölet a bűn legrosszabb formája, amit az ördög szít, és amivel ő fertőzi meg
az embert. Jézus szerint, aki gyűlöl és haragszik, az előbbiekkel összhangban,
gyilkosságban bűnös. „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj,
mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek,
hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: aki
pedig azt mondja az õ atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: aki pedig ezt
mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére” (Mt
5:21-22).
Amit
itt alá kell húznunk, az nem annyira a gyilkosság és a gondatlanságból
elkövetett emberölés közötti különbségtétel, hanem a szeretet küzdelme a
gyűlölet ellen. Ha valakit a gyűlölet és a harag hajt, mi mást tehetne Isten
érte, hogy megmentse? Mi mást tehetett volna Isten Luciferért, hogy megpróbálja
visszanyerni? A gyilkosság elkövetése Isten kegyelmének és a Szentlélek
kérlelésének elutasítását bizonyítja. Isten célja a halálbüntetés bevezetésével
az volt, hogy gátat vessen a gyűlöletnek és a gyilkosságnak választott népe
körében.
„A
nemzet biztonsága és tisztasága megkívánta, hogy a gyilkosság bűnét szigorúan
megbüntessék. Az emberi életet, amelyet egyedül Isten adhat, szentül meg kell
őrizni. Isten régi népe számára kijelölt menedékvárosok a Krisztusban lévő
menedék jelképei. Ugyanaz az irgalmas Megváltó, aki az ideiglenes
menedékvárosokat elrendelte, saját vére kiontásával biztos menedéket szerzett
az Isten törvényét megszegő számára, amelyben oltalmat kereshet a második halál
elől. Semmi hatalom nem ragadhatja ki kezéből azt, aki hozzá járul
bocsánatért.” (Ellen G. White: Pátriárkák
és Próféták, 480. oldal).
Fred Knopper
Adventist Media Center
Fordította Liebhardt László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése