Mai szakasz: Dániel 1

Ha valaki úgy gondolja, hogy Dániel könyvének első hat fejezete kizárólag történeti leírás, nincs igaza. Sokkal inkább próféciákkal keretezett történelem Júda királyainak rövid uralkodásáról, Nabukodonozorról és az egyiptomi fáraóról. 

Amikor Dániel később megírta tapasztalatát, ami a könyv első fejezete lett, a legtragikusabb tapasztalat akkor kezdődött, amikor Nabukodonozor eljött, és elhurcolta őt Babilonba a Templom berendezési tárgyaival együtt (2. vers). A jó kinézetű és intelligensnek mutatkozó fiatalokat, akik a király udvarában szolgálhattak, el kellett vinni (4. vers). Dániel jóképű és okos fiatalember volt, ezért őt is elvitték.   

Dániel visszaemlékezett arra, ahogyan őt és három barátját babiloni, asszír, sumér és egyéb nyelvekre tanították, és ezen népek irodalmával megismertették. Naponta le kellett ülnie barátaival nyelvtant és a különböző ékírásos szavak jelentését tanulni, amelyeket a régészek a ninivei könyvtár szövegeiben megtaláltak.  

A babiloni egyetem három éves volt (5. vers). A legjobb matematikusok, csillagászok, történészek, irodalom tanárok oktatták Dánielt és barátait minden nap. Aztán babiloni neveket kaptak. Dániel neve azt jelentette, hogy „Isten a bírám”, de a Baltazár nevet kapta, ami a hatalmas babiloni Istenre, „Bél”-re utalt, azért, hogy megalázza ezt az újonc tanulót. Ananiás neve azt jelentette, hogy „Isten jóságos”, de a parancsnok Sidrákra változtatta. Misáel nevének jelentése „az, aki Istenhez tartozik”, amit Misákra változtattak. Azariás azt jelentette, hogy „Jahve megsegít”, amit Abednégóra változtattak. Ezek a babiloni nevek így vagy úgy, de arra utaltak, hogy ők a babiloni istenek szolgái. Ez nagy megaláztatást jelentett a héber fiataloknak.

Dánielnek és társainak a király asztalánál kellett étkeznie, ami számukra gondot jelentett. Dániel nagyon élénken visszaemlékezett rá, amikor később erről írt. Azzal találták szembe magukat, hogy olyan dolgokat egyenek, amit a babiloni király szeretett. Azért, hogy jobban megértsük a helyzetet meg kell kérdeznünk, hogy mit evett a babiloni király. A válasz jó forrása lehet a homéroszi szöveg, amelyben egy jövendőmondó elmondja a királynak, hogy mit egyen és mit ne egyen az év 360 napjának bizonyos napjain. Ez a szöveg feljegyzi, hogy a király disznóhúst, marhahúst és halat evett. Egy korábbi szöveg ráadásként a mogyorós pelét is tartalmazza (NÍG.GIG).

Dániel és társai bajban voltak. Hitpróbáló döntések előtt álltak, és gyorsan kellett dönteniük. A király bort is ivott (8. vers) és Dániel tudta, hogy az alkohol és a tanulás nem illenek egymáshoz. Amikor a Biblia negatív módon viszonyul a borhoz, akkor ez az alkoholos borra vonatkozik, amikor pozitívan, akkor a mustra és a szőlőlére. Jeremiás siralmai 2:11-12-ben a kisgyermekek kenyeret és bort kértek anyjuktól. Melyik anyuka adna alkoholt kisgyermekének? „Ha uralkodóval együtt ülsz le enni, jól gondold meg, mi van előtted” (Péld 23:1 – új prot. ford.). „Ne kívánd jó falatjait, mert csalétek az!” (Péld 23:3 – új prot. ford.). „Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera. Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz” (Péld 23:31-33 – új prot. ford.).

Édesapja szavai visszhangozhattak Dániel fülében, ahogy otthon ilyen szövegeket olvashatott neki, ezért „elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével és azzal a borral, amit ő szokott inni” (8. vers). Dániel édesapja a reggeli áhítatokon a szent Írásokból olvasott fel neki, és ezek segítették Dánielt abban, hogy ilyen józan döntést hozzon. „Egy árucikk lehetek a babiloni király számára, de a lelkem és az elmém soha!” Istennek tetszett Dániel döntése, és megáldotta az Istenben való hitben megtett lépéséért. A főudvarmester megkedvelte őt (9. vers). Dániel azt kérte, hogy ő és társai vegetáriánus ételt kapjanak és vizet. Kérését teljesítették és zöldségeket kaptak (16. vers). Isten elégedett volt a négy fiatalemberrel és adott nekik bölcsességet és értelmet a tudományok minden ágazatában, és ezen felül is kaptak bölcsességet, Dániel megkapta az álmok és látomások értelmezésének a képességét is (17. vers).  

Amikor a vizsga elérkezett, és Nabukodonozor elbeszélgetett velük, senkit sem talált hozzájuk hasonlót, ezért azonnal alkalmazásba vette őket (20. vesr). Mivel Isten értelmet és bölcsességet adott nekik, Nabukodonozor tízszerte jobbaknak találta őket, mint az addig szolgálatában levő mágusait és varázslóit (20. vers). Dániel azzal fejezi be személyes történetét, hogy elmondja: Babilonban szolgált Círus király első esztendejéig (21. vers), ami Kr. e. 538-ban volt. Ha 16 éves volt fogsága kezdetén, 83 évesen fejezte be karrierjét. Héberül írt, mert így közölhette az otthoniakkal egyetemi és egyéb babiloni tapasztalatait.

Drága Istenünk!

Dániel önmagáról szóló története nem zár ki téged. A te kezed előtte, mellette és mögötte volt minden időben. Vágyunk arra, hogy bennünket is ugyanígy átölelj, élő Istenünk, hogy mi is jó döntéseket hozzunk meg azzal, hogy hitben kiállunk melletted! Ámen.

Koot van Wyk, DLitt et Phil; ThD
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea