Az észak-izraeli papok bűnei ellen szóló prófétikus
üzenet a negyedik fejezet 4. versében kezdődik. Az ötödik fejezetben az első
verstől kezdve az ítéletről szóló üzenet nemcsak a papoknak szól, hanem a királyra
és Izrael magas rangú tisztviselőire is vonatkozik. Az eljövendő ítélet
bejelentése volt ez. Az izraeliták Miczpában és a Tábor-hegyen állították fel
bálványimádó helyeiket (1. vers). Akik az aranyborjú imádását bevezették és a
király, aki a Baál kultuszt meghonosította, tétovázás nélkül pusztították Isten
igaz híveit (2. vers). E nagyfokú gonoszság és lealacsonyodás oka
bálványimádásuk volt és a paráznaság bennük élő szelleme. Szándékos engedetlenségük
Istennel szemben az aranyborjak felállításával és a szidoni Baál-kultusz
bevezetésével Izraelben, Isten utasításainak és törvényének nyílt elvetése volt. Ilyen emberek nem állhattak őszinte szerető
kapcsolatban Istennel. (5. vers).
Mivel bűnbánat és odaadás nélkül mutatták be
áldozataikat Istennek, Ő nem fogadja el felajánlásaikat (5. vers). A nép nem
őszinte szereteten alapuló kapcsolatban szolgálta Istent, hanem Szidon istenét,
Baált imádták és Izrael szerte elterjesztették a bálványimádást.
A 7.vers második fele így olvasható: „és megemészti őket az újhold, örökségeikkel
egyben.” Egy holdhónap 28 napból áll és a prófétai időszámítás szerint egy
nap egy évnek felel meg (Ez 4:6). II. Jeroboám uralkodásának végétől (Kr. e.
753) Szamária és a környező városok lerombolásáig (Kr. e. 722) valóban
körülbelül 28 esztendő telt el. A 8-9. vers az északi királyság, Izrael elpusztítására
érkező Asszíria bizonyos eljövetelét írja le (13. vers).
Júda ugyanúgy bálványimádó néppé vált, mint
Izrael (10., 12., 14. vers). Számukra olyan lesz Isten, mint a molylepke, mely
a ruhaneműt eszi, és mint a rothadás, ami ehetetlenné teszi az ételt. Olyan
lesz Isten számukra, mint az embereket és jószágaikat megtámadó erős oroszlán,
és senki sem lesz képes megmenteni őket tőle.
Amíg nem ismerik be bűneiket és nem keresik
Isten bocsánatát, Ő nem tudja megáldani őket, sem pedig helyreállítani a jó kapcsolatot
velük, mint Teremtőjük és Megváltójuk (15. vers). Ő mindig kész helyreállítani
a jó kapcsolatot velünk. Fel kell ismernünk, hogy a nép szentsége az Istennek
való teljes odaadást és odaszánást jelenti.
Yoshitaka
Kobayashi, Ph.D.
Japán
Japán
Fordította:
Csala Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése