2015. július 7., kedd

Mai szakasz: Jelenések 15

A Jelenések könyve 15. fejezetének elején János látott „hét angyalt, akiknél az utolsó hét csapás volt, mert ezekkel teljesedett be az Isten haragja” (15:1 – új prot. ford.). Ezeknek az angyaloknak „hét aranypoharat” adtak, „telve az örökkön-örökké élő Isten haragjával”. A hét csapás Isten ítéletének végleges és teljes kifejeződése a gonosz hatalmai ellen, csúcspontja pedig Jézus második eljövetele lesz. Ez a fejezet jelzi a kegyelemidő végét, ami után Isten haragjának bora elegyítetlenül töltetik ki a gonoszokra (lásd 14:10).

Az emberek mindig küzdöttek azzal, hogy megértsék, mit is takar az Isten haragja kifejezés. Mivel képtelenek tagadni azt a tanítást, hogy Isten haraggal válaszol a gonoszságra, egyesek úgy próbálják újraforgalmazni ezt, mint ami csupán természetes következmény, vagy legalábbis Isten oltalmazó kezének visszavonása. De nem vonatkoztathatunk el azoktól a nagyon világos kifejezésektől, amelyek jelzik, hogy az Ő haragja isteni tett, igazságos ítélet a gonoszra és a gonoszságok elkövetőire. Isten ítéletei nagyon valóságosak és teljesen jogosak.

Ez oknál fogva a reflektorfény pillanatnyilag azokra irányul, akik végül győzni fognak a fenevad, annak képe és bélyege fölött. Egy éneket énekelnek majd, amiben elismerik, hogy az Isten ítéleteit jelentő utolsó csapások jogosak. „Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya” (15:3). Vajon ne várjuk el a szent Istentől, hogy igazságos ítélettel válaszoljon a gonoszság szörnyű és romboló jellegére?

Tartsuk azonban szem előtt azt, hogy azt a kezet, amely a csapások kitöltését irányítja, korábban már a kereszthez szegezték azok bűneiért, akiket most ítélet és büntetés sújt. A Golgotán világossá vált, hogy az az Isten, aki tökéletesen igazságos, tökéletesen kegyelmes is. Az ítélet végrehajtásának utolsó szakaszában már senki sem fogja megkérdőjelezni Isten kegyelmét. Az ének második sora így szól: „ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid” (4. vers). Isten nevének dicsőséget szerez úgy az igazság, mint a kegyelem; igazságos tetteiben mindkettő egyértelműen megnyilvánul; és lénye mindkét szempontból szentnek bizonyul. Az Ő természetében tökéletes egységben van jelen úgy az igazság, mint a kegyelem.

Mi, akiket minden nép közül megváltott, egy szívvel imádjuk Őt!

Garth Bainbridge
Sydney és Környéke Egyházterület

Ausztrália

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése