A Jelenések könyve 15. fejezetének elején János
látott „hét angyalt, akiknél az utolsó
hét csapás volt, mert ezekkel teljesedett be az Isten haragja” (15:1 – új prot. ford.). Ezeknek az angyaloknak „hét
aranypoharat” adtak, „telve az örökkön-örökké élő Isten haragjával”. A hét
csapás Isten ítéletének végleges és teljes kifejeződése a gonosz hatalmai
ellen, csúcspontja pedig Jézus második eljövetele lesz. Ez a fejezet jelzi a
kegyelemidő végét, ami után Isten haragjának bora elegyítetlenül töltetik ki a
gonoszokra (lásd 14:10).
Az emberek mindig küzdöttek azzal, hogy
megértsék, mit is takar az Isten haragja kifejezés. Mivel képtelenek tagadni
azt a tanítást, hogy Isten haraggal válaszol a gonoszságra, egyesek úgy
próbálják újraforgalmazni ezt, mint ami csupán természetes következmény, vagy
legalábbis Isten oltalmazó kezének visszavonása. De nem vonatkoztathatunk el
azoktól a nagyon világos kifejezésektől, amelyek jelzik, hogy az Ő haragja isteni tett, igazságos ítélet a gonoszra és a gonoszságok elkövetőire.
Isten ítéletei nagyon valóságosak és teljesen jogosak.
Ez oknál fogva a reflektorfény pillanatnyilag
azokra irányul, akik végül győzni fognak a fenevad, annak képe és bélyege
fölött. Egy éneket énekelnek majd, amiben elismerik, hogy az Isten ítéleteit
jelentő utolsó csapások jogosak. „Nagyok
és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te
utaid, népek királya” (15:3). Vajon ne várjuk el a szent Istentől, hogy igazságos
ítélettel válaszoljon a gonoszság szörnyű és romboló jellegére?
Tartsuk azonban szem előtt azt, hogy azt a kezet,
amely a csapások kitöltését irányítja, korábban már a kereszthez szegezték azok
bűneiért, akiket most ítélet és büntetés sújt. A Golgotán világossá vált,
hogy az az Isten, aki tökéletesen igazságos, tökéletesen kegyelmes is. Az
ítélet végrehajtásának utolsó szakaszában már senki sem fogja megkérdőjelezni
Isten kegyelmét. Az ének második sora így szól: „ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen
egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert
nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid” (4. vers). Isten nevének
dicsőséget szerez úgy az igazság, mint a kegyelem; igazságos tetteiben
mindkettő egyértelműen megnyilvánul; és lénye mindkét szempontból szentnek
bizonyul. Az Ő természetében tökéletes egységben van jelen úgy az igazság, mint
a kegyelem.
Mi, akiket minden nép közül megváltott, egy
szívvel imádjuk Őt!
Garth Bainbridge
Sydney és Környéke Egyházterület
Ausztrália
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése