Ez a zsoltár zárja az ima és
az arra érkező válasz körét: kér, majd választ ad arra, ami a 20. zsoltárban
felvetődött. Ezt a zsoltárt a győzelem után énekelték; arról a győzelemről
szólt, amiért a 20. zsoltárban könyörögtek. Követték Isten akaratát, elmondták
a győzelemért való imát, a hódítást pedig megtapasztalták. Most Isten emberei
nagyon hűségesen visszatérnek Isten színe elé, hálaimát mondanak Neki, és
megköszönik a sikert, amit elérhettek. A hívők számára tanulság, hogy a
munkának még nincs vége, amikor elmondjuk imánkat a győzelemért, és megnyerjük
a csatákat. Van még valami más, amit el kell végeznünk. És mi ez? Egy
különleges, megfontolt, elgondolkodó hálaadás és ima Istennek. Ez a zsoltár
megfelelően körvonalazza a harc utáni teendőket. Könnyen három részre lehet
osztani: 1) köszönet a királynak a győzelemért (2-8. versek), az alaposság
biztosítja a hosszú távú győzelmet (9-13. versek), annak kifejezése, hogy a
dicsőség egyedül Istené (14. vers).
A. Hálaadás Istennek a múltbeli győzelmekért
(2-8. vers).
B. Megállapítható, hogy a siker átfogó és tartós
(9-13. vers).
C. A dicsőség egyedül Istené a sikeres múltért,
jelenért és jövőért (13. vers).
Megjegyzések
1) A győzelemnek van egy előfeltétele és egy
utólagos eleme is. A 21. zsoltár azt a
témát zárja le, ami a 20. zsoltárban kezdődött el. A király ellenségeinek lovai
és szekerei gyengéknek bizonyultak Isten ereje ellen (lásd Zsolt 20:7). Isten
szabadítását előre lehetett látni (Zsolt. 20:5, 6, 9), és most meg is valósult.
A 20. zsoltárban olvasható az, hogy a győzelmet Istentől várják, a 21. zsoltárban
pedig az, hogy a győzelem megvalósult. Ez a két zsoltár kiegészíti egymást,
ezért gyakorolnunk kell, megértenünk, értékelnünk és ismételnünk. Ha a
győzelmeinket Istentől kapjuk, és utána nem adunk Neki dicsőséget, vagy rosszra
használjuk a győzelem adta lehetőségeket, akkor nem leszünk méltóak a jövőbeli
győzelmekre. Legalább annyira szükségesek a jó lépések az ima folyamatának
végén is, mint az elején, ha hőstetteket akarunk végrehajtani Istenért. A 20.
és 21. zsoltár legalább annyira tisztán érthető napjainkban, mint amikor
leírták.
2) A siker több mint győzelem: ez a zsoltár
emlékeztet bennünket arra, hogy a győzelem, a siker, és az ezekhez kapcsolódó
következmények többet jelentenek, mint a harc és a hadizsákmány. Sokkal többet!
Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: Mi történt? Hogyan tettük azt,
amit tettünk? Vannak levonható tanulságok? Mely hibáinkat kell kijavítanunk? A
legfontosabb, hogy észrevegyük: Isten a győzelem forrása, ezért Ő érdemli meg a
dicsőítést, és az elismerést a harcban megszerzett győzelemért, és a teljes
cselekménysorozatért, ami történt. Továbbá el kell ismernünk az emberi és
isteni fél között. Ezért ez a 21. fejezetnek a kezdése: „Uram, a te erősségedben örül a király, és a te segítségedben felette
örvendez. Szívének kívánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad
meg" (2-3. vers).
3) A dicsőséget Istennek adjuk: a dicsőséget nem
könnyű teljes egészében Istennek tulajdonítani, mivel azt mi magunknak akarjuk.
A 21. zsoltár nyilvánvalóvá teszi, hogy Istené a dicsőség, mivel Ő az oka és
forrása mindennek, ami jó és értékes. Továbbá hasznos és jellemfejlesztő
számunkra, ha Istennek tulajdonítjuk a dicsőséget. A 21. zsoltár leírja, hogyan
is néz ki mindez a gyakorlatban. Minden egyes lélegzetvételkor, minden egyes
kimondott szónál, minden elvégzett feladatnál Istené a dicsőség, és nem csak
egy része, hanem az egész. Nem a legtöbb, hanem az összes. Nem csak 99,9%,
hanem minden dicsőség egyedül az Övé, egyedül Istené. A 21. zsoltár és egyéb
bibliai szakaszok mind-mind ösztönözzenek arra bennünket, hogy minden
dicsőséget Istennek tulajdonítsunk, hiszen Ő gondviselő és egyedül uralkodó Úr.
(Lásd a további verseket Isten dicsőségéről: 2Kor
10:17; 1Kor 4:7-18; Kol 1:27; Jel. 4:11; Mt 6:13; 16:27; 24:30; Róm 11:36;
Zsolt 72:19; 19:2; 97:6; 8:2; Zsolt 24; Jn 12:28; Ézs 43:7).
4) Indulj erőteljesen, és érj célba ugyanígy:
itt van a kérdés, vajon biztosak lehetünk-e benne, hogy jól végeztük el az
elkezdett munkát; hogy véglegesen és alaposan befejeztük-e feladatunkat vagy a
győzelmet, ami előttünk volt. A 9-13. versek arra utasítják a királyt, hogy
fejezzen be minden munkát tökéletes alapossággal. Arra intik őt, hogy olyan
alapossággal fejezze be a vállalkozást, amilyen egy királyhoz illik; a királyhoz,
aki tudja, hogyan fejezzen be mindent tökéletesen. Ne legyünk olyanok, mint
Jóás király, aki Elizeushoz ment, mert szeretett volna győzni a szíriabeliek
fölött. Amikor Elizeus arra utasította, hogy lőjön a földbe, mutatva ezzel az
Istenbe vetett hitét, Jóás csak háromszor tette meg, ahelyett, hogy ötször,
vagy hatszor megtette volna. Ezzel bizonyította, mennyire hitetlen volt (2
Királyok 13:14-19). Bármit teszünk Istenért, tegyük azt a legjobb tudásunk
szerint (Préd 9:12)! A győzelemnek egyedülállónak, határozottnak és véglegesnek
kell lennie. Végezd el feladatodat minél előbb, fejezd be rendesen, végül pedig
adj hálát Istennek, és neki tulajdonítsd a teljes dicsőséget!
5) Hogyan adjuk Istennek a dicsőséget?
* Csakis Isten dicsőségére: Elvileg minden
zenének egy célja kellene, hogy legyen: Isten dicsősítése és a lélek
felfrissítése, amennyiben ez nem történik meg, nincs is igazi zene, csak ördögi
dübörgés.
* A kerekes székes atléta dicsőíti Istent:
Dennis profi futballista volt. Egy feltörekvő, új csillag, akitől mindenki azt
várta el, hogy győzelemre fogja vezetni a csapatát. De egy tragédia közbeszólt.
Dennis összeütközött egy másik játékossal, és a gerincvelője elszakadt. Egy
tizedmásodperc alatt derékbatört a karrierje. Nyaktól lefele lebénult. Minden,
amit eltervezett az életében, romba dőlt. De az egész világ hallotta és látta,
hogy Dennis a médiában azt mondta, hogy Krisztus volt a biztonságérzetének
forrása a tragédia idején. A doktorok közölték, hogy Dennis talán sosem fog
újra járni. De Dennis nem szégyellte a hitét, és dicsőítette Istent azzal, hogy
a médiában azt mondta: Isten segítségével előbb, vagy utóbb, de újra járni fog.
A legfényesebb csillag: 2010. júliusában a
Sheffield Egyetem fizika és csillagászat karán jelentették be, hogy felfedezték
a legfényesebb csillagot a világegyetemben. Míg a csillag mérete körülbelül
265-szöröse a napunkénak, a csillag ennél sokkal fényesebb. Nem csak kétszer
fényesebb, mint a napunk, nem csak tízszer, vagy százszor, nem is ezerszer,
vagy milliószor. Hanem 10 milliószor fényesebb a mi naprendszerünk napjánál!
Szeretném javasolni, hogy ez legyen „Jézus
Csillag" azoknak, akik arra születtek, hogy Isten világosságáról tegyenek
bizonyságot, hiszen senki sem ragyogott fényesebben mint Megváltónk. Jézus
saját maga mondta: „Én vagyok Dávidnak
ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag" (Jel 22:16). Az éppen
most felfedezett csillaghoz hasonlóan, Ő a legfényesebb csillag az univerzumban.
„És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk
(és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki
teljes vala kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1:14).
Delbert W. Baker
a Generál Konferencia alelnöke
Fordította:
Rajki Dávid