Mai szakasz: Zsoltárok 15

Észrevetted, hogy néha az embereket a közösen átélt, nehéz tapasztalatok kötik össze? Azt is megfigyeltem, hogy közelebb érzem magam azokhoz az emberekhez, akik ugyanarra a dologra vagy személyre panaszkodnak, mint én. Sajnos ez néha azt jelentheti, hogy kritizálni kezdek másokat (talán a munkaadómat, egy közös barátunkat, vagy egy gyülekezeti tagot) csak azért, hogy valami közös témám legyen valakivel. Isten ezt rágalmazásnak nevezi, és arra emlékezet, hogy ilyesmi nem történik velünk olyankor, amikor az Ő jelenlétében vagyunk.

Ez egy nagyon félelmetes zsoltár a számomra! Annyira távol vagyok ettől a feddhetetlenségtől! Az itt felállított eszmények igazi mércéjét képezik annak, miként lehetünk Isten képviselői ezen a földön. Annyira megkísért az, hogy pletykákra hallgassak, és nagyon hamar feladom a nekem szánt feladatot, amikor elkezd nehézzé válni a számomra.

A zsoltáros azt mondja, Isten azt várja el tőlünk, hogy erősen álljunk és Őt tükrözzük – különösen az egymás iránti viszonyulásunkban. Az itt leírt nagylelkűség, őszinteség, kedvesség azok jellemző tulajdonsága, akik Isten országának értékei szerint élnek.

Lisa Clark Diller

a Southern Adventist University

történelem és politikai tudományok karának tanszékvezetője

Ruth 1

Nincs édesebb rövid történet a világon, mint Ruth könyve. Ez az egyszerű beszámoló megszólítja az olvasókat, hogy legyenek tanúi Isten szerető előrelátó gondoskodásának. A három főszereplő élete egyedi reménytelenségből közös bőségbe fordul négy rövid fejezet alatt. Ez a történet egy gyöngyszem. A hagyomány szerint szerzője Sámuel volt, akinek a születése válasz volt édesanyja kétségbeesett imájára.

A történet három özvegy, gyermektelen nő bemutatásával kezdődik, akik Moáb földjén éltek. „Naomi”, akinek a neve azt jelenti: „Kellemes”, meg akarja változtatni a nevét „Mára”-ra, ami „Keserű”-t jelent. Jóbhoz hasonlóan, ő is elvesztette a családját – a férjét és két fiát –, de mint Jób, ő sem vonja felelősségre Istent, ahogy azt Sátán szeretné. A helyzet mégis kétségbeesésbe kergeti, és következtetése is erősen valósághű: úgy tűnik, nincs reménye a jövőre nézve, és azt mondja a menyeinek, hogy a reménységüket valahol máshol kellene keresniük. Ruth mégis megtartotta azt a hitet, amit bizonyára Naomitól tanult, és ez a hit most válik teljessé döntésével, hogy részt vállal Naomi jövőjében, bármilyen vészjóslónak tűnik is. A fejezet egy finom utalással ér véget arra vonatkozóan, hogy mi fog következni. „Betlehem” azt jelenti, hogy „a kenyér háza” és „az árpaaratás kezdetén” érkeznek meg. Isten szeretete nem változott meg, és biztos terve van számukra. Egy apró dolgot figyeljünk még meg a történetben: senki sem fogadja el Naomi névváltoztatását, amit később már nem is erőltet.

  

Jan Haluska

Southern Adventist University

Fordította: Rajki Dávid