Mai szakasz: Zsoltárok 21

Ez a zsoltár zárja az ima és az arra érkező válasz körét: kér, majd választ ad arra, ami a 20. zsoltárban felvetődött. Ezt a zsoltárt a győzelem után énekelték; arról a győzelemről szólt, amiért a 20. zsoltárban könyörögtek. Követték Isten akaratát, elmondták a győzelemért való imát, a hódítást pedig megtapasztalták. Most Isten emberei nagyon hűségesen visszatérnek Isten színe elé, hálaimát mondanak Neki, és megköszönik a sikert, amit elérhettek. A hívők számára tanulság, hogy a munkának még nincs vége, amikor elmondjuk imánkat a győzelemért, és megnyerjük a csatákat. Van még valami más, amit el kell végeznünk. És mi ez? Egy különleges, megfontolt, elgondolkodó hálaadás és ima Istennek. Ez a zsoltár megfelelően körvonalazza a harc utáni teendőket. Könnyen három részre lehet osztani: 1) köszönet a királynak a győzelemért (2-8. versek), az alaposság biztosítja a hosszú távú győzelmet (9-13. versek), annak kifejezése, hogy a dicsőség egyedül Istené (14. vers).

A. Hálaadás Istennek a múltbeli győzelmekért (2-8. vers).

B. Megállapítható, hogy a siker átfogó és tartós (9-13. vers).

C. A dicsőség egyedül Istené a sikeres múltért, jelenért és jövőért (13. vers).

Megjegyzések

1) A győzelemnek van egy előfeltétele és egy utólagos eleme is. A 21. zsoltár  azt a témát zárja le, ami a 20. zsoltárban kezdődött el. A király ellenségeinek lovai és szekerei gyengéknek bizonyultak Isten ereje ellen (lásd Zsolt 20:7). Isten szabadítását előre lehetett látni (Zsolt. 20:5, 6, 9), és most meg is valósult. A 20. zsoltárban olvasható az, hogy a győzelmet Istentől várják, a 21. zsoltárban pedig az, hogy a győzelem megvalósult. Ez a két zsoltár kiegészíti egymást, ezért gyakorolnunk kell, megértenünk, értékelnünk és ismételnünk. Ha a győzelmeinket Istentől kapjuk, és utána nem adunk Neki dicsőséget, vagy rosszra használjuk a győzelem adta lehetőségeket, akkor nem leszünk méltóak a jövőbeli győzelmekre. Legalább annyira szükségesek a jó lépések az ima folyamatának végén is, mint az elején, ha hőstetteket akarunk végrehajtani Istenért. A 20. és 21. zsoltár legalább annyira tisztán érthető napjainkban, mint amikor leírták.

2) A siker több mint győzelem: ez a zsoltár emlékeztet bennünket arra, hogy a győzelem, a siker, és az ezekhez kapcsolódó következmények többet jelentenek, mint a harc és a hadizsákmány. Sokkal többet! Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: Mi történt? Hogyan tettük azt, amit tettünk? Vannak levonható tanulságok? Mely hibáinkat kell kijavítanunk? A legfontosabb, hogy észrevegyük: Isten a győzelem forrása, ezért Ő érdemli meg a dicsőítést, és az elismerést a harcban megszerzett győzelemért, és a teljes cselekménysorozatért, ami történt. Továbbá el kell ismernünk az emberi és isteni fél között. Ezért ez a 21. fejezetnek a kezdése: „Uram, a te erősségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez. Szívének kívánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg" (2-3. vers).

3) A dicsőséget Istennek adjuk: a dicsőséget nem könnyű teljes egészében Istennek tulajdonítani, mivel azt mi magunknak akarjuk. A 21. zsoltár nyilvánvalóvá teszi, hogy Istené a dicsőség, mivel Ő az oka és forrása mindennek, ami jó és értékes. Továbbá hasznos és jellemfejlesztő számunkra, ha Istennek tulajdonítjuk a dicsőséget. A 21. zsoltár leírja, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban. Minden egyes lélegzetvételkor, minden egyes kimondott szónál, minden elvégzett feladatnál Istené a dicsőség, és nem csak egy része, hanem az egész. Nem a legtöbb, hanem az összes. Nem csak 99,9%, hanem minden dicsőség egyedül az Övé, egyedül Istené. A 21. zsoltár és egyéb bibliai szakaszok mind-mind ösztönözzenek arra bennünket, hogy minden dicsőséget Istennek tulajdonítsunk, hiszen Ő gondviselő és egyedül uralkodó Úr.

(Lásd a további verseket Isten dicsőségéről: 2Kor 10:17; 1Kor 4:7-18; Kol 1:27; Jel. 4:11; Mt 6:13; 16:27; 24:30; Róm 11:36; Zsolt 72:19; 19:2; 97:6; 8:2; Zsolt 24; Jn 12:28; Ézs 43:7).

4) Indulj erőteljesen, és érj célba ugyanígy: itt van a kérdés, vajon biztosak lehetünk-e benne, hogy jól végeztük el az elkezdett munkát; hogy véglegesen és alaposan befejeztük-e feladatunkat vagy a győzelmet, ami előttünk volt. A 9-13. versek arra utasítják a királyt, hogy fejezzen be minden munkát tökéletes alapossággal. Arra intik őt, hogy olyan alapossággal fejezze be a vállalkozást, amilyen egy királyhoz illik; a királyhoz, aki tudja, hogyan fejezzen be mindent tökéletesen. Ne legyünk olyanok, mint Jóás király, aki Elizeushoz ment, mert szeretett volna győzni a szíriabeliek fölött. Amikor Elizeus arra utasította, hogy lőjön a földbe, mutatva ezzel az Istenbe vetett hitét, Jóás csak háromszor tette meg, ahelyett, hogy ötször, vagy hatszor megtette volna. Ezzel bizonyította, mennyire hitetlen volt (2 Királyok 13:14-19). Bármit teszünk Istenért, tegyük azt a legjobb tudásunk szerint (Préd 9:12)! A győzelemnek egyedülállónak, határozottnak és véglegesnek kell lennie. Végezd el feladatodat minél előbb, fejezd be rendesen, végül pedig adj hálát Istennek, és neki tulajdonítsd a teljes dicsőséget!

5) Hogyan adjuk Istennek a dicsőséget?

* Csakis Isten dicsőségére: Elvileg minden zenének egy célja kellene, hogy legyen: Isten dicsősítése és a lélek felfrissítése, amennyiben ez nem történik meg, nincs is igazi zene, csak ördögi dübörgés.

* A kerekes székes atléta dicsőíti Istent: Dennis profi futballista volt. Egy feltörekvő, új csillag, akitől mindenki azt várta el, hogy győzelemre fogja vezetni a csapatát. De egy tragédia közbeszólt. Dennis összeütközött egy másik játékossal, és a gerincvelője elszakadt. Egy tizedmásodperc alatt derékbatört a karrierje. Nyaktól lefele lebénult. Minden, amit eltervezett az életében, romba dőlt. De az egész világ hallotta és látta, hogy Dennis a médiában azt mondta, hogy Krisztus volt a biztonságérzetének forrása a tragédia idején. A doktorok közölték, hogy Dennis talán sosem fog újra járni. De Dennis nem szégyellte a hitét, és dicsőítette Istent azzal, hogy a médiában azt mondta: Isten segítségével előbb, vagy utóbb, de újra járni fog.

A legfényesebb csillag: 2010. júliusában a Sheffield Egyetem fizika és csillagászat karán jelentették be, hogy felfedezték a legfényesebb csillagot a világegyetemben. Míg a csillag mérete körülbelül 265-szöröse a napunkénak, a csillag ennél sokkal fényesebb. Nem csak kétszer fényesebb, mint a napunk, nem csak tízszer, vagy százszor, nem is ezerszer, vagy milliószor. Hanem 10 milliószor fényesebb a mi naprendszerünk napjánál!

Szeretném javasolni, hogy ez legyen „Jézus Csillag" azoknak, akik arra születtek, hogy Isten világosságáról tegyenek bizonyságot, hiszen senki sem ragyogott fényesebben mint Megváltónk. Jézus saját maga mondta: „Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag" (Jel 22:16). Az éppen most felfedezett csillaghoz hasonlóan, Ő a legfényesebb csillag az univerzumban. „És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1:14).

Delbert W. Baker
a Generál Konferencia alelnöke

Fordította: Rajki Dávid