2012. április 28., szombat

Mai szakasz: 1 Mózes 12.


Az Úr Ábrahámnak tett ígérete 1 Mózes 12:2-ben évszázadokkal korábban keletkezett, és újabb örökérvényű igazságot nyilatkoztat ki. „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” (új prot. ford.)  Az áldásokat, amelyeket Isten nekünk ad, nem szabad önző módon felhalmoznunk. Azért kapunk áldást, hogy áldás legyünk mások számára. Azzal, hogy megosztjuk az Istentől kapott áldásokat, az Ő nevének szerzünk dicsőséget.

"És megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei" (3. vers). Isten megáldotta Ábrahámot azért, hogy ő is áldás legyen mások számára. Ő megáld bennünket azért, hogy családunk áldásban részesüljön rajtunk keresztül. Így leszünk Isten áldásainak csatornáivá a körülöttünk élők számára.

Az áldás és a bukás útjai nagyon közel vannak egymáshoz. Ábrahám megrontotta becsületességét azzal, hogy feleségét, Sárát testvérének mondta. Hitének hiánya majdnem tragédiába torkollott. Ahogy a Fáraó kijelentette: "feleségül vehettem volna őt" (19. vers angolból fordítva). Ábrahám hitetlensége oda vezethetett volna, hogy elveszti azt, akit a legjobban szeret. Évekkel később Ábrahámot Isten hasonló hitpróba elé állítja. Vajon most hinni fog Istenben, hogy Sára gyermeket fogan idős korában? Amikor egy ponton elbukunk, Isten újra és újra visszavezet bennünket ugyanabba a helyzetbe. Az Úr iskolájában nem ugorhatunk át, és nem hagyhatunk ki egyetlen leckét sem. Istennek hála, Ábrahám végül átment a vizsgán, és mi is átmehetünk.


- Mark Finley

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése