2012. május 3., csütörtök

Mai szakasz: 1 Mózes 17


Sokan gondolkodtak már azon, hogy a körülmetélkedés miért játszott olyan fontos szerepet, mint a szövetség jele (lásd a 14. verset és 2 Mózes 4:24-26-ot, ahol arról olvashatsz, milyen komolyan vette Isten ezt a jelet). Egyéb tények mellett fontosnak tűnik az is, hogy Isten Ábrahámtól és leszármazottaitól kérte, hogy önkéntesen fogadjanak el egy vágást a testükön, valami olyasmit, amit Ő is elfogad értük, mint annak jelét, hogy mennyire gondolják komolyan az Istennel való szövetséget. A comb (ágyék) területe nagyon intim terület, aminek eltakarása normál körülmények között általános elvárás (Ésa 47:2-3). Egy olyan rész, aminek érintését kizárólag olyan valakinek engedjük meg, aki iránt mélységes bizalommal vagyunk. Azt a területet jelképezi, ahol ünnepélyes fogadalmakat és szövetségeket kötöttek az által, hogy valaki odahelyezte a kezét és megesküdött (1 Móz. 24:2-3,9; 47:29-31)

A szövetség megerősítése szempontjából, mit sugall Istennek az a tette, hogy Ábrám és Szárai nevét megváltoztatta (17:5,15)? Figyeljük meg, hogy a szövetséget Isten nemcsak Ábrahámmal és Izsákkal köti meg (2-7, 19, 21), hanem Sárával és Ábrahám leszármazottaival is, beleértve Ismáelt is (7-8, 16, 20). Figyeljük meg azt is, hogy nemcsak Sára nevetett Isten ígéretén, hogy gyermeket ad az idős házaspárnak (17. vers). Ábrahám még mindig arra unszolta Istent, hogy fogadja el cselekedetei gyümölcsét a megígért fiú helyett (18. v). És mi a helyzet velünk, amikor Ábrahámhoz hasonlóan gyakran mi is saját erőfeszítéseink gyümölcseit választjuk inkább, mint azt, amit Isten ad ingyen ajándékként?

Edwin Reynolds
A Southern Adventist University professzora

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése