Mai szakasz: 2 Mózes 37

Miután elkészültek a sátor vázával és a külső borítással, a mesterek a belső berendezésen kezdtek dolgozni. Mózes második könyve 37. fejezete elején leírja, hogy Becalél elkészíti a szövetség ládáját. Itt leírást találunk a láda alakjáról, méreteiről, a fedélről, és az egymással szemben elhelyezkedő kérubokról. Becalél nagy felelősségtudattal készítette el a ládát, mert ez volt Isten székhelye, és a berendezés legfontosabb darabja. A fedél mindkét oldalán ötvösmunkával megmunkált aranyból formálja a kérubokat. Ez azt jelentette, hogy színarany tömbök voltak, amelyekből a mester a lágy fém kalapáccsal való megmunkálásával alakította ki a kérubokat.

Amikor a Biblia élő kérubokról beszél, a szentség őreiként tűnnek fel, képük – mint a jelenlétéhez legközelebb álló teremtményeké – gyakran kapcsolódik Isten trónjához (Ezékiel 28:14). Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy a bűn miatt kérubok őrizték Éden kertjének keleti bejáratát (1Móz 3:14). Most őrizniük kell és el kell különíteniük a szentséget a szentségtelenségtől, a szentet a méltatlantól. Jelenések 4:8-ban ismét láthatjuk a kérubokat, amint Isten szentségét nyilvánítják ki, aki mennyei trónján ül, készülve a végső ítéletre és királyságának helyreállítására. A kérubok jelenléte a Szent Sátorban Isten trónját és ítélőszékét jelképezte, ahol megbocsátja majd a bűnöket és helyreállítja királyságát a Földön.

2Móz 37 beszél még más berendezési tárgyakról, de Becalél neve nem kapcsolódik ezek elkészítéséhez közvetlenül úgy, mint a láda elkészítéséhez. Talán részt vett ebben a munkában is, de más mesterek segítségére volt szüksége. Ezek a tárgyak a következők voltak: az asztal, a lámpatartó és az illatáldozati oltár. Minden berendezési tárgy fontos volt, és szimbolikus jelentéssel bírt Isten megváltási tervében.

Giselle Sarli Hasel

Southern Adventist University

fordította: Kóczián Ágnes