2012. szeptember 16., vasárnap

Mai szakasz: 4 Mózes 36


Életünkben fontos szerepet kap az, hogy jó kérdéseket tegyünk fel. Egyébként azok a következtetések, amelyekre eljutunk, nem biztos, hogy valódi megoldásoknak bizonyulnak az adott kérdésben. Mi az igazi téma a 4 Mózes 27-ben feltett kérdések mögött? 4 Mózes 27-ben öt lánytestvér –
József leszármazottai – Mózes és a közösség elé járulnak, hogy a földbirtok öröklésének kérdéséről tárgyaljanak. Mi történik egy férfi földjével, amikor meghal és nem hagy férfi örököst; nem örökölhetik a lányok azt, ami jogosan a családé? Mózes Isten elé tárja a kérdést, aki úgy válaszol, hogy de igen. Az elv a földterület tulajdonjogának törzsön belüli megőrzése volt.

A 36. fejezetben azonban a kérdés egy kicsit bonyolultabbá válik. Nagy valószínűséggel az öt lány közül egy vagy kettő, akik a 27. fejezet döntésének eredményeként földtulajdonosokká váltak, arról a vágyukról kezdtek el beszélni, hogy férjhez mennének. Egyikük valószínűleg szemet vetett egy másik törzshöz tartozó legényre, ezért jönnek a szóban forgó üggyel Manassé törzsének vezetői Mózeshez. Ha a lányok, akik most földtulajdonosok úgy döntenek, hogy törzsön kívül mennek férjhez, a törzs földtulajdona csökkenhet-e?

Mózes újra Istenhez megy tanácsért. A válasz az, hogy a földbirtokos lányok bárkihez férjhez mehetnek, akihez csak akarnak, feltéve, hogy az a férfi saját törzséből való legyen. A választási szabadságnak mindig feltételei vannak, mint ahogy a tulajdonlásnak  is. Az ebben a fejezetben felmerülő kérdések a személyi jogok alapvető kérdésével foglalkoznak. Egy személy jogait meghatározhatja-e faj, bőrszín vagy nem? Milyen messzire terjeszkedhetnek a személyiségi jogok? A személyiségi jog korlátlan-e? A Mennyben sátán egyik vádja Isten ellen az volt, hogy Isten igazságtalanul járt el. Sátán korlátlan szabadságot akart, és úgy érezte, hogy Isten törvénye és szeretete korlátozza őt. A bűnösök mindig úgy érzik, hogy Isten magatartása és módszerei korlátozóak, mivel az önzés soha nem elégszik meg (lásd: Jézus élete 761-764. oldal - angol kiadás).

Isten utasítása 4 Mózes 27-ben úgy hangzott, hogy az asszonyoknak megvan a joguk a saját tulajdonukhoz – ami, ha az akkori kor kulturális összefüggéseire gondolunk, nagyon radikálisnak tűnhetett abban a férfiak uralta társadalomban. De Isten válasza 4 Mózes 36-ban korlátozza a személyi jogot a törzs jogának érdekében. A szabadságnak határai vannak, a tulajdonlásnak pedig feltételei. A örökkévalóságon át mindig lesznek korlátok és feltételek. Az ok-okozat törvénye nem fog hirtelen megszűnni Jézus második eljövetelekor.

Mi történne akkor, ha ezt a történetet egy gyülekezeti helyzetre alkalmaznánk? Még teológiai értelmezéseket is befolyásolhatnak a kultúra belső folyamatai és a helyi kulturális normák. A világ különböző részein a nőket (és fajokat is) más szinten kezelik, és abban a kultúrában nem szívesen látják őket vezetői szerepben. Az egyenlőtlenség világunkban sosem helyes, de egy bűn által megfertőzött világban sajnos jelen van. 4 Mózes 36-ban a megoldás Mózes számára az volt, hogy a birtokkal rendelkező nők maradjanak a törzsükben és házasodjanak törzsön belül, hogy az egyensúlyt ne borítsák fel. A kérdés számunkra ma ez lesz: egyházunknak nem kellene-e olyan rendet tartani, hogy ne boruljon fel a kulturális egyensúly a divíziók, uniók és egyházterületek között?

Fred Knopper
Adventist Media Center

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése