Mai szakasz: 5 Mózes 13

Az egész fejezet a hitehagyással foglalkozik, ami – ahogy Mózes ezt egyértelművé teszi –, nem más mint az idegen istenek szolgálata a Menny Istene helyett. A hitehagyásnak három különböző megnyilatkozási formáját találjuk itt, de mindnek egy a lényege, „menjünk és tiszteljünk idegen isteneket” (6. v)

Bizonyára nem kísért az a vágy, hogy egy bálvány istent vagy szobrot keressünk magunknak, és azt tiszteljük. Manapság sokkal kifinomultabb változatai léteznek a bálványimádásnak. Olyan más isteneket „tisztelünk” például, mint az anyagi javak, a híres emberek, a sport, a technológia, a kapcsolatok, vagy bármi más, amely az Isten iránti teljes hűség helyére kerül. Néha ezek az „istenek” más szabadidős tevékenységünkben rejlenek.

Mi a legmeggyőzőbb? Hogy gondolkodunk a jelekről, ámulatba ejtő dolgokról, a csodákról? Minden korban voltak „hamis próféták”, ahogyan azt Jézus is tanította (Mt 24, Mk 13, Lk 21). A mi korunkban azonban bőségesen találunk embereket, akik járnak helyről helyre, mondják a magukét, és lehengerlő beszédükkel rászedik az embereket. Ezek sokszor valamiféle szent emberek, próféták, álomlátók, jövendőmondók és jósok. Nagyon sok közülük ámulatba ejtő dolgokat művel, és sok csodát tesz.

Egy nap – ami nagyon közel van már –, minden idők leglehengerlőbb beszédű hitetője, Lucifer, a bukott angyal, jelekkel és csodákkal fogja megtéveszteni a világot (2 Thess 2:9-10, Jel. 13:13-14). Elég erősek leszünk, hogy ellenálljunk neki?

„Édes Istenem, odaszánom magam arra, hogy több időt fordítok a Bibliára, mert erős és szilárd akarok lenni akkor, amikor sokan körülöttem engednek majd a sátáni jelek és csodák nyomásának!”

John Ash 
Chinese Union Mission 
Hong Kong
Fordította Liebhardt László