Izrael már elég területet hódított meg Kánaán
földjéből ahhoz, hogy Józsué fel tudja osztani a többi kilenc és fél törzs
között. Ruben, Gád és Manassé fél törzse már megkapta jussát a Jordántól
keletre. Józsué a föld szétosztását szent feladatnak tekintette, mert abban
Isten Ábrahámnak tett ígéretének a teljesedését látta, amely 430 évvel korábban
hangzott el (1Móz 12:3).
Ábrahám, Izsák és Jákob azt várták, hogy örökölni fogják Kánaánt az
Egyiptom folyójától egészen az Eufráteszig, de 1 Mózes 13:14-17 azt jelzi, hogy
Istennek sokkal nagyobb terve volt velük. Azt mondta Ábrahámnak, hogy tekintsen
északra, délre, keletre és nyugatra, mert neki adja mindazt, amit lát.
Ábrahámnak gondot jelentett volna kerítéssel körbevenni mindet, mivel, ha
bármely irányba indult volna el addig míg ellátott, egyre tovább látott volna
el! Pál azt mondta (Rm 4:13), hogy Isten terve az volt, hogy az egész világ
örököse legyen.
Nekünk is szól az ígéret: „Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret
szerint örökösök” (Gal 3:29). Köszönet Istennek ígéretéért!
Ralph Neall
Nyugdíjas tanár, misszionárius
Nyugdíjas tanár, misszionárius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése