Mai szakasz: Józsué 22

Miközben Rúben és Gád törzsei, valamint Manassé törzsének fele hazafelé tartott a kánaáni hódításból, magukban ezt gondolták: „Le fogunk itt telepedni a Jordán folyó partján, magunkban, elkülönülve testvéreinktől, egy másik törzsben. Mi lesz, ha azt mondják majd gyermekeinknek a jövőben, hogy ők nem tartoznak Izraelhez és nincs közük az Úrhoz?” Ezért Manassé törzse úgy határozott, hogy felépít egy impozáns oltárt a Jordán folyónál, a silói Szent Sátorban álló oltár másolatát, amely majd eggyé tartozásukat mutatja.

Amikor a többi törzs hallott az oltárról, összegyűjtöttek egy hadsereget, hogy Manassé törzse ellen induljanak. Szerencsére, mielőtt megtámadták volna őket, először egy delegációt küldtek, hogy beszéljenek velük. „Hogy tudtatok ilyen hamar elfordulni az Úrtól, a ti Istenetektől azzal, hogy felállítottatok egy másik oltárt?” - kérdezték. Megdöbbenve azon, hogy jó szándékukat milyen értetlenség fogadja, a vezetők azt válaszolták: „Isten őrizz, hogy fellázadjunk ellene! Nem, ezen az oltáron nem lehet áldozatot bemutatni, csakis a Szent Sátorban! Ez csak egy egyszerű bizonyíték arra, hogy ti a testvéreink vagytok, és mi hűségesek leszünk az Úrhoz.”

Az izraelitákhoz hasonlóan nekünk is felelősnek kell lennünk egymásért, de mindig nagyon gondosan meg kellene fontolnunk a helyzetet, mielőtt levonnánk a következtetetést testvéreink tetteiről, és vádaskodnánk.

Ralph Neall
Nyugalmazott professzor és misszionárius
Fordította Baksa Viktória