Mai szakasz: 1 Királyok 10

Salamon uralkodását nevezhetnénk Izrael népének aranykorának is. Bölcsességének és gazdagságának híre bejárta az egész Közel-Keletet. Sába királynőjét – akit a Dél királynőjének is hívtak – szintén nagyon lenyűgözték a Salamonról hallott hírek.. Igazából nem tudjuk, hogy honnan is jött pontosan. Némelyek szerint Arábiából, mások szerint Etiópiából. A lényeg azonban az, hogy ő személyesen akart megbizonyosodni Salamon hírnevéről és bölcsességéről. Azt mondta, hogy nem hitt a szóbeszédnek, miután azonban személyesen látogatta meg a királyt, és mindezt saját maga látta, azon a véleményen volt, hogy a király bölcsessége és gazdagsága felülmúlja mindazt, amit róla hallott. És mindebben az az igazán csodálatos, hogy ő is Izrael Istenének tulajdonította a dicsőséget.

Salamon és Sába királynője kölcsönösen ajándékokat adtak egymásnak. Mindazonáltal Salamon nem követte el Ezékiás hibáját, aki bemutatta az egész gazdagságát és elfelejtette az Úrnak adni a dicsőséget. Sába királynőjét annyira lenyűgözte Izrael Istene, és az, amit Salamonnak adott, hogy azt gondoljuk, ez a látogatása hozzájárult ahhoz, hogy át is adja életét Izrael Istenének (ld. Mt 12:42). Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindenünket, amink van, Istentől kaptuk! E világ dolgai eltörpülnek Isten dolgai és gyermekeinek adott lelki jótéteményei mellett. Sajnos az emberek úgy gyűjtenek gazdagságot, hogy mindezt nem az Adományozónak tulajdonítják. Sába királynője sokkal többet kapott vissza, mint amennyit Salamonnak adományozott: azokat az áldásokat kapta meg, amit akkor kapunk, ha elismerjük, hogy Isten a Nagy Gondoskodó. Salamon a Föld minden nemzetének bizonyságot tett. Mindannyian azért jöttek hozzá, hogy hallják azt a bölcsességet, amit Istentől kapott. Adja meg Isten, hogy láthassuk kettejüket, amint egymást köszöntik Isten országában!

Sok gyülekezeti tag van világszerte, akik elismerik, hogy mindenüket Istentől kapták, és ezért cserébe mindent megtesznek, amit tudnak, hogy az Ő ügyét előremozdítsák. Valakitől egyszer ezt hallottam: „Akármennyit is adok Neki, Isten mindig sokkal többet ad vissza!” Isten az, aki felruház bölcsességgel, tudással és jóléttel, és népe pedig dicsőíti az Ő nevét és továbbsegíti munkáját.

Leo Ranzolin

Nyugalmazott generál konferenciai alelnök

Fordította: Kóczián Károly

1 Mózes 42

Elérkeztünk József történetének végső klimatikus mozzanataihoz. Ez magába foglalja Mózes első könyvének 42-44 fejezeteit, amely után Jákób újra belép a képbe, és József már nem lesz annyira központi szereplő. Számomra ez a három fejezet a Szentírás legnagyszerűbb iróniáját mutatja be, de most összpontosítsunk a 42. fejezetre.

Az író nagyszerű drámai és ironikus módon bontja ki a történetet, amint József régi álmai arról, hogy a családja leborul előtte, kezdenek beteljesedni. Jákób a tizenegy testvér közül tízet küld el Egyiptomba élelemért. Az a taktika, hogy Jákób nem küldi Benjámint, plusz az a tény, hogy Benjámin Rákhel fia volt és Józsefnek édes testvére, azt sejteti, hogy Benjámin az új kivételezett, aki József szerepébe lép. Jákób mindent megtesz azért, hogy Benjámin épségét megvédje, hisz' ő örökli majd az elsőszülöttséggel járó jogokat. És természetesen a tíz testvér, akik elrabolták és eladták Józsefet, most tudtukon kívül megjelennek előtte.

Nem kétség, hogy öltözete, és a fizikai változások miatt, amely József külső megjelenésében végbement, miközben teljes felnőtt korúvá vált a távollétükben, testvérei nem ismerték fel őt, de azt hiszem, hogy a testvérek úgy vélték: az elkapatott kistestvér nem élte túl a rabszolgaság borzalmait. 1 Mózes 44:20-ban Júda világosan hangot ad meggyőződésének, hogy József meghalt. Mivel halottnak hitték, eszükbe nem gondolták, hogy találkozhatnak vele Egyiptomban. Ennek tudható be tudatlanságuk. 

József ahelyett, hogy erőt alkalmazott volna, hogy bosszút álljon rajtuk, egy játékba kezd velük azzal, hogy három napra bebörtönzi őket. Aztán istenfélelmet mutatva szabadon bocsátja őket, de Simeont továbbra is börtönben tartja. József nem akar erkölcsi felelősséget magára venni azzal, hogy elpusztítja családjaikat - és saját rokonait. A testvéreknek szigorúan megparancsolja, hogy ne térjenek vissza legkisebb testvérük nélkül - mintegy próbájaként annak, hogy nem kémek. Aztán titokban visszaadja ezüstjüket, amit a hazavezető úton felfedeznek, ezzel is növelve megdöbbenésüket. A József vélt halála miatti bűntudatuk, még mindig üldözi őket, és azon vitatkoznak egymással, hogy milyen kegyetlenül bántak vele. Úgy érzik, hogy Isten számon kéri rajtuk az ő vérét (ez egy másik jele annak, hogy Józsefet halottnak gondolták).

Józsefnek ezek a tettei egy bizonyítási sorozat első mozzanatai, amelyek arról árulkodnak neki, hogy mivé váltak testvérei. József egy szabadítási tervet készít, hogy helyreállítsa családja egységét, de a testvérek semmit sem gyanítanak ebből.

Stephen Bauer, Ph.D.

Southern Adventist University

Collegedale, TN