Mai szakasz: 1 Királyok 5

Végre békesség volt az országban! Ez minden uralkodó vágya, habár vannak olyanok, akik olyan nagyravágyóak, hogy soha nem lesznek elégedettek. Dávidot arról ismerték, hogy ő a harcos király, ám végül fia, Salamon érte el a békét. A neve is azt jelenti: „békés”. Tudjuk, nem Isten akarata volt, hogy Izrael háborúzzon, és folyton ellenséges viszonyban legyen a szomszédos nemzetekkel. Dávid legnagyobb vágya az volt, hogy templomot építhessen az Úrnak. A Mindenható azonban nem engedte meg neki, de biztosította őt arról, hogy Salamon meg fogja valósítani ezt a tervet. Salamon elfogadta a megbízatást apjától, és fontos feladatának tartotta uralkodása alatt. Hírám – Tírusz királya – Dávid nagy barátja volt. Amikor tudomást szerzett Dávid tervéről, nagyon tetszett neki, és követeket küldött Salamonhoz azt üzenvén, készségesen segít neki. Salamon bölcs szavai nagyon megérintették Hírámot, mert a király a szidóniak szakértelmét dicsérte. Az volt ám az árucsere! Faanyagért élelmet kaptak cserébe.  A föníciaiak és a szidóniak bizonyára nagyon értettek a szálfák és gerendák megmunkálásához.

Különös nyomon követni a két király barátságának alakulását! Salamon nagyszerűen tudott bizonyságot tenni, és megismertetni Izrael Istenét a környező nemzetekkel. Pontosan ezt várja Isten attól a nemzettől, amely vallja, hogy Őt követi. Mind a nemzet, mind annak polgárai feladatuknak kell, hogy tekintsék az országot irányító mennyei törvények és alapelvek megismertetését. A Tírusz királyával kötött szövetség által Salamon meg tudta alapozni Izrael történelmének egyik legdicsőségesebb korszakát. Salamon teljesíteni akarta apjának tett ígéretét. Ez a vágy szerető szívének legmélyéről fakadt. Elkötelezett volt amellett is, hogy fenséges templomot emeljen Isten tiszteletére, ami annak jelképe lesz, hogy az Úr népe között lakozik. Hatalmas köveket faragtak Isten Háza számára. E nagyszerű álom megvalósításához Salamonnak segítségre és munkásokra volt szüksége. Körülbelül 30 000 munkást toboroztak. Egy hónapig dolgoztak Libanonban, majd két hónapig otthon. Salamon irgalmat és együttérzést tanúsított munkásai irányában.

Ez jó példa a mai munkáltatók számára is, miként kell jóindulattal és szívvel bánni alkalmazottaikkal.

Leo Ranzolin

Nyugalmazott generál konferenciai alelnök

1 Mózes 37

1 Mózes 37 egy hosszabb történet kezdete, amelynek fókuszában József személye áll. Nagyon hamar tudomást szerzünk arról, hogy Jákób jobban szerette őt a többi testvérénél, és ez egy rosszul működő család történetének kellős közepébe röpít el bennünket. Ez a családi dinamika sokkal bonyolultabb, mint hinnénk: nem csak egy egyszerű történet arról, hogy egy apa elfogult egyik fiával szemben. Egyes tudósok rámutatnak arra, hogy Lea első három fia úgy viselkedett, hogy teljesen alkalmatlanok lettek arra, hogy megkaphassák az elsőszülöttséggel járó kiváltságokat. Ahogy Absolon megpróbálta Dávidot trónjától megfosztani azzal, hogy lefeküdt apja ágyasaival, úgy Rúben, Lea elsőszülöttje is lefekszik Jákób ágyasával, s ezzel nyilvánvalóvá teszi azt, hogy apját meg akarja fosztani törzsi vezetői tisztétől. Ez a tette kizárta őt abból a körből, hogy apja elismerje elsőszülöttségi jogát. Lévi és Simeon következtek a sorban, de alattomos magatartásuk Sekhem népe iránt nagy bánatot okozott Jákóbnak, és emiatt ők is az elsőszülöttségi jogból kiselejtezettek listájára kerültek. Így a negyedik fiú, Júda következne a sorban, de Jákób megváltoztatja a vonalat, és a második, kedvelt feleségének elsőszülött fiát, Józsefet teszi meg az elsőszülöttség nyilvánvaló várományosának. Jákób ezt a döntést egy különleges köntössel akarta jelezni, és azzal, hogy Józsefet otthon tartotta, míg a többieket kiküldte a mezőre juhokat legeltetni. A 37. fejezetben bemutatott közösség rossz működésének ez a nyílt kivételezés az alapja.

József – a nyilvánvaló kedvenc –, szintén rossz ítélőképességéről tesz bizonyságot, amikor testvéreiről fecseg, hogy még jobban megkedveltesse magát az apjával. Álmaival is hencegett testvéreinek és szüleinek ahelyett, hogy négy szem közt kért volna tanácsot édesapjától, hogy miként kezelje bölcsen ezt az üzenetet. József tettei irritálták a testvéreit és szüleit, és tovább izzították az amúgy is rossz helyzetet. Mi is lehetünk olyan ellenszenvesek, mint József, amikor kijelentjük magunkról, hogy Jelenések 12 maradéka vagyunk, miközben Józsefhez hasonlóan, ostoba módon kérkedünk vélt kivételezett helyzetünkkel, miközben elidegenedünk azoktól, akik nem hozzánk hasonlóan hisznek.

Amikor József lement megkeresni testvéreit, hirtelen és egyszerre mutatkozott meg a család rossz működésének minden keserű gyümölcse. A testvérek összeesküdtek, hogy megölik Józsefet. Rúben, aki lehetőséget látott arra, hogy visszaszerezze apja kegyeit, megpróbálta más mederbe terelni az eseményeket, hogy megmenthesse Józsefet, és élve tudja átadni őt Jákóbnak. Júda ravaszul észrevette a cselt. Azzal, hogy megegyezett a testvérekkel József eladásáról, Júda bebiztosította magát, hogy mindenki hallgatni fog. Ezzel meghiúsította Rúben esélyét az apjával való megbékélésre, Józsefet pedig eltette az útból azzal a megfontolással, hogy így ő lesz az elsőszülöttségi jog várományosa. Júda így vezetőként és a testvérek szószólójaként emelkedik ki a történetben, így gonosz vetélytársa lesz Józsefnek, a leendő hősnek. Júda alakja az olyan fajta hatalom dinamikáját jelképezi, amely hatalmát arra használja fel, hogy mindenek felett biztosítsa önös érdekeit, ahelyett, hogy önzetlenül védelmezné a többség javát. A mai vezetők tartsák szem előtt, mekkora károkat okozhatnak családoknak és gyülekezeteknek azzal, ha hatalmukat felhasználva saját érdekeik után futnak.

Stephen Bauer, Ph.D.

Southern Adventist University

Collegedale, TN