Mai szakasz: Ézsaiás 4

Ézsaiás 4:1 (Károli fordításban 3:28) a 3. fejezetben elkezdett téma befejezése. Júda tragédiája, hogy nem bízott Istenben, háborúba torkollott. A férjeiket a háborúban elvesztett, csak önmagukkal foglalkozó jeruzsálemi nők (nem a Példabeszédek 31:10-31-ben leírt derék asszonyok) egymással versengtek azért, hogy a túlélő férfiakkal összeházasodjanak. Babonásan hittek abban, hogy a gyermektelenség isteni átok. Ahelyett, hogy megbíztak volna Istenben, és türelmesen vártak volna akaratára és időzítésére, inkább saját maguk döntöttek, és érzelmi szinten, emberi megoldást választottak.

Az ítéletről szóló üzenet közepén Ézsaiás felemeli nyugtalan szívét, hogy lássa a jövőben azt a maroknyi túlélőt, akiket "szentnek" nevezhet (2. vers). Napjainkban, ahogy a hitehagyott világ egyre inkább az önpusztításba süllyed, azok akik Jézust "az Úr csemetéjének" (1. vers) látják, és elfogadják őt mint személyes Megváltót, meg fogják tapasztalni a Messiás ígéretének beteljesedését. A Jelenések könyve 14:6-ban szereplő örökkévaló evangélium nem ismer országhatárokat.

Kincsként őrizzük annak az úrvacsorának az emlékét, amit Rusangu misszióban, Zambiában, Monze mellett tartottunk. Lábmosási szertartásunk volt kint a tűző napon. Az úrvacsorai poharak és a tálca kézzel készültek, fából. Alázattal töltött el minket, hogy ilyen elkötelezett adventista lelkészekkel lehettünk együtt, tudva, hogy legtöbbjük számára az egyetlen közlekedési mód a gyaloglás. A tehetősebbeknek kerékpárjuk volt, vagy tömegközlekedési eszközt vehettek igénybe. A Jézusba vetett remény az a kötelék, amely összefűzi szívünket.

Jézus a mennyei szentélyben végzett végidei szolgálata által lemossa szennyünket és megtisztít bűneinkből (4. vers, Károliban 3. vers). Egy napon majd, megszabadulva a bűn fogságából, a megígért biztos sátorozó helyeken lakhatunk (6. vers, Károliban 5. vers), vagy, ahogy János 14:1-3 mondja, "lakóhelyen." Ahogy utazunk a mennyei Kánaán felé, Jézus lesz az "oltalom" minden "szélvészben" (6. vers), pontosan úgy, ahogy a 91. és 46. zsoltárban meg van írva. Milyen áldott remény!

Ima: "Köszönjük Urunk, hogy gazdagon és ingyen adtad számunkra a csodálatos megváltást.  Bármit hozzon a jövő, kegyelmedből tégy alkalmassá arra, hogy mindig hűségesek maradjunk Hozzád. Ámen.

Lloyd and Sheila Schomburg
lelkészházaspár
Kentucky-Tennessee Egyházterület

Fordította: Rajki Dávid