Bölcs Salamon kérdésekkel és szomorú
megjegyzésekkel indítja ezt a fejezetet, ám a végén olyan igazságokat tár
elénk, amiken egy kicsit eltöprenghetünk.
Az első ilyen igazság: a mindennapi életnek
megvan a maga rutinja. A nap felkel és lenyugszik, új generációk nőnek fel és
tűnnek el. De a rutinnak veszélyei is vannak, mivel elveszíthetjük
érdeklődésünket a szent és örökkévaló dolgok iránt. Naponta kellene keresnünk
az Urat, úgy, mintha a mai napunk lenne létezésünk egyetlen napja.
Második igazság: nem kell mindenről
tudnunk a világon, mert nem fontos, vagy nem örökké tartó. A lelki életünk
szempontjából a legfontosabb az örökkévaló dolgok tanulmányozása.
Harmadik igazság: a világi tudás nem mindig
tud megoldást nyújtani a lelki problémákra. Csak a mennyei bölcsesség, ami
Istennel való közeli kapcsolatunkból származik, tud békét hozni az emberi szívbe.
Végezetül „Isten azoknak ígéri meg
bölcsességét, akik érzik annak szükségességét és kérik is tőle. A Mindenható el
tudja vezetni az embereket oda, ahol megismerhetik az igazságot” (Testimonies
for the Church [Bizonyságételek a gyülekezetek számára]. 9. kötet, 181. oldal).
Tehát imádkozzunk az Úrhoz, és engedjük a
Szentlelket, hogy adjon bölcsességet a Mennyből, így békében maradhatunk
Istennel. Ámen.
André Dantas
az Észak-brazíliai
Unió titkára
Dél-amerikai Divízió
Fordította: Rajki
Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése