Mai szakasz: Ezsdrás 10

Van remény minden helyzetben! Isten kegyelme bőséges minden helyzetben, de csak akkor, ha népe is hajlandó visszafordulni Hozzá. És hogy ez megtörténhessen, Isten népének többet kell tennie mint csak imádkozni; értékelniük kell az Ő kegyelmét, és elhatározniuk magukat Isten akarata mellett.

Miközben Ezsdrás imádkozott, vallomást tett, sírt, és leborult Isten háza előtt, Sekhánia, Jéhiel fia, Elám leszármazottja, aki bűnbe esett, mert idegen feleségeket vett el, megbánta bűnét, és így szólt Ezsdráshoz: „Mi vétkeztünk a mi Istenünk ellen, hogy idegen feleségeket vettünk magunknak e föld népei közül: mindazáltal van reménysége Izráelnek, mind e mellett is" (2. vers). Reformációra és a szövetség megújítására szólított a törvény szerint (3. vers) és ezt mondta: „reád néz e dolog, s mi veled leszünk: légy erős és láss hozzá" (4. vers).

A reformáció mindig az Isten akaratához való visszatérést jelenti, de ez nem egy egynapos munka. Isten népe részéről az a fontos, hogy eldöntse: minden nap feladja bűnös életmódját, tehát naponta feladja azt, ami nem Isten akarata. A lelki vezetők, és a nép beleegyezett, hogy így is tesznek, de mint minden reformáció esetében, itt sem akart mindenki Isten akaratához igazodni.

"Mennyei Atyánk, taníts minket annak tudatában élni, hogy Jézusban mindenkor van remény!"

Pardon Mwansa
a Generál Konferencia egyik alelnöke

Fordította: Rajki Dávid

4 Mózes 36

Életünkben fontos szerepet kap az, hogy jó kérdéseket tegyünk fel. Egyébként azok a következtetések, amelyekre eljutunk, nem biztos, hogy valódi megoldásoknak bizonyulnak az adott kérdésben. Mi az igazi téma a 4 Mózes 27-ben feltett kérdések mögött? 4 Mózes 27-ben öt lánytestvér –

József leszármazottai – Mózes és a közösség elé járulnak, hogy a földbirtok öröklésének kérdéséről tárgyaljanak. Mi történik egy férfi földjével, amikor meghal és nem hagy férfi örököst; nem örökölhetik a lányok azt, ami jogosan a családé? Mózes Isten elé tárja a kérdést, aki úgy válaszol, hogy de igen. Az elv a földterület tulajdonjogának törzsön belüli megőrzése volt.

A 36. fejezetben azonban a kérdés egy kicsit bonyolultabbá válik. Nagy valószínűséggel az öt lány közül egy vagy kettő, akik a 27. fejezet döntésének eredményeként földtulajdonosokká váltak, arról a vágyukról kezdtek el beszélni, hogy férjhez mennének. Egyikük valószínűleg szemet vetett egy másik törzshöz tartozó legényre, ezért jönnek a szóban forgó üggyel Manassé törzsének vezetői Mózeshez. Ha a lányok, akik most földtulajdonosok úgy döntenek, hogy törzsön kívül mennek férjhez, a törzs földtulajdona csökkenhet-e?

Mózes újra Istenhez megy tanácsért. A válasz az, hogy a földbirtokos lányok bárkihez férjhez mehetnek, akihez csak akarnak, feltéve, hogy az a férfi saját törzséből való legyen. A választási szabadságnak mindig feltételei vannak, mint ahogy a tulajdonlásnak  is. Az ebben a fejezetben felmerülő kérdések a személyi jogok alapvető kérdésével foglalkoznak. Egy személy jogait meghatározhatja-e faj, bőrszín vagy nem? Milyen messzire terjeszkedhetnek a személyiségi jogok? A személyiségi jog korlátlan-e? A Mennyben sátán egyik vádja Isten ellen az volt, hogy Isten igazságtalanul járt el. Sátán korlátlan szabadságot akart, és úgy érezte, hogy Isten törvénye és szeretete korlátozza őt. A bűnösök mindig úgy érzik, hogy Isten magatartása és módszerei korlátozóak, mivel az önzés soha nem elégszik meg (lásd: Jézus élete 761-764. oldal - angol kiadás).

Isten utasítása 4 Mózes 27-ben úgy hangzott, hogy az asszonyoknak megvan a joguk a saját tulajdonukhoz – ami, ha az akkori kor kulturális összefüggéseire gondolunk, nagyon radikálisnak tűnhetett abban a férfiak uralta társadalomban. De Isten válasza 4 Mózes 36-ban korlátozza a személyi jogot a törzs jogának érdekében. A szabadságnak határai vannak, a tulajdonlásnak pedig feltételei. A örökkévalóságon át mindig lesznek korlátok és feltételek. Az ok-okozat törvénye nem fog hirtelen megszűnni Jézus második eljövetelekor.

Mi történne akkor, ha ezt a történetet egy gyülekezeti helyzetre alkalmaznánk? Még teológiai értelmezéseket is befolyásolhatnak a kultúra belső folyamatai és a helyi kulturális normák. A világ különböző részein a nőket (és fajokat is) más szinten kezelik, és abban a kultúrában nem szívesen látják őket vezetői szerepben. Az egyenlőtlenség világunkban sosem helyes, de egy bűn által megfertőzött világban sajnos jelen van. 4 Mózes 36-ban a megoldás Mózes számára az volt, hogy a birtokkal rendelkező nők maradjanak a törzsükben és házasodjanak törzsön belül, hogy az egyensúlyt ne borítsák fel. A kérdés számunkra ma ez lesz: egyházunknak nem kellene-e olyan rendet tartani, hogy ne boruljon fel a kulturális egyensúly a divíziók, uniók és egyházterületek között?

Fred Knopper

Adventist Media Center