Mai szakasz: Nehémiás 11

Talán azt gondolnánk, hogy az emberek csak úgy özönlenek Jeruzsálembe most, hogy a Templom, és a falak elkészültek. Nem így történt. A vezetők ott laktak (1. vers), de a nép többsége úgy tűnik, hogy vonakodott ott letelepedni. A második vers említi meg, hogy az emberek áldották azokat, akik önként vállalkoztak arra, hogy Jeruzsálemben éljenek.

Isten utasította Mózest, hogy építsen neki szentélyt, ahol népe között lakhat. Az emberek miért nem választják ezt a lehetőséget, hogy ott lakjanak ahol a Templom van, így Isten jelenlétének közelében lehetnének? Jeruzsálem most sokkal biztonságosabb lakhely volt, mivel körös-körül fal védte. Szóval az emberek miért nem sereglettek oda, hogy ott élhessenek?

Egy kis elmélkedés: (1) Talán azért, mivel ha közelebb laknak Isten jelenlétéhez, szigorúbb, tisztább életet kellett volna élniük, és a többségüknek ez kényelmetlenséget okozott volna? (2) Vagy talán úgy érezték, hogy Jeruzsálemben a cselekedeteiket sokkal jobban megfigyelhették, miközben Istenhez illő életet vártak el tőlük? Például, nem vásárolhattak vagy adhattak el szombat napján (Neh 13:15-17).

"Istenünk, éreztesd velünk úgy, mint meg soha, hogy a Te jelenléted mindig egy biztonságos hely számunkra."

Pardon Mwanza
a Generál Konferencia egyik alelnöke

Fordította: Rajki Dávid

5 Mózes 11

Az engedelmességért járó jutalom túlhangsúlyozása gyakran vált ki rossz indokból származó engedelmességet. Tulajdonképpen ez volt a probléma Izraellel is, amikor Jézus közöttük élt. A babiloni fogság idejétől kezdve a zsidók kifejezett céllal kezdtek el engedelmeskedni Istennek, hogy megkapják a megígért jutalmat. Az engedelmesség gépiessé lett, az embereket az motiválta, mit nyerhetnek általa. Nem egy lelkükből fakadó, szívből jövő válasz volt a kegyelmes Istennek, akit imádtak

Viszont azért, hogy kiegyensúlyozzuk a képet, sosem szabad figyelmen kívül hagynunk az engedelmesség jutalmát. Az Istennek való engedelmességben van egy védő elem. Ha végignézzük ezt a fejezetet, ilyen jutalmakkal találkozunk, mint erő, hosszú élet, jó időjárás, siker, Isten áldása stb.

A fejezet középpontjában ez áll: „Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt...” (14. vers). Természetesen ez valódi záporesőre utal. Palesztinában a korai esőre azért volt szükség, hogy fellazítsa a talajt a szántásra és vetésre. A késői eső a gabona beérését biztosította.

Ma a Szentlélek arra vágyik, hogy lelki esőt adjon nekünk amely elősegíti bennünk, hogy akarjuk és megcselekedjük mindazt, amiben Isten örömét leli (Fil 2:13). Megengedjük, hogy ez megtörténjék?

John Ash 
Chinese Union Mission 
Hong Kong