Mai szakasz: Jób 4

Elifáz az első a barátai közül, aki Jób felkiáltására reagál. Jób barátainak nem volt tudomásuk a mennyei felkelés történetéről és a határozott különbségről sátán és Isten – Jób szerencsétlenségében játszott – szerepe között. Egyszerűen nem gondoltak rá.

Egyes tudósok a jót akarják látni Elifázban, és azzal mentegetik, hogy egyszerűen az akkoriban uralkodó nézeteket hangoztatta. Azt mondja, hogy Jób tanító volt, és sokaknak segített (3. vers.), de most, hogy ez a tragédia történt vele, türelmetlen lett, és neki van oktatóra szüksége. A hetedik verstől Elifáz a saját szemszögéből magyarázza a dolgokat, ami az „Ahogyan én láttam” (8. vers) kifejezéssel kezdődik. Tudásának forrása a saját tapasztalatai és érzékei. Elmélete szerint Isten a jelenben bünteti meg a gonoszságot és jutalmazza meg a hűséget. „Akik gonoszságot vetnek, azt is aratnak.” Isten haragja miatt érnek rossz véget a gonoszok még ma is (9. v.).

Egy éjszaka, amikor Elifáz aludni próbált, egy szellem suhant el arca előtt.(15. vers). Félelem szállt rá és reszketett.(14. vers) szőre felborzolódott, és kiugrott az ágyból (16. vers). Nem tudta azonosítani az alakot, holott a szeme előtt volt. A hang azzal vádolta Istent, hogy olyan dolgokat tesz, amik Lucifernek a mennybéli lázadásban játszott szerepére emlékeztetnek bennünket. Mindennek a célja Isten igazságosságának megkérdőjelezése volt. „Vajon igaz-e Isten előtt a halandó?” (17. vers). „Teremtője előtt lehet-e tiszta az ember?”

A negatív válaszért kiáltó, kétségeket keltő kérdéseket megerősíti  Isten vádolása: „Íme, szolgáiban sem bízhat.” Ehhez a vádhoz kapcsolódik, hogy „még az angyalaiban is talált hibát”, és kiűzte őket a Mennyből.

Sátán ugyanazt a játékot próbálja űzni, amit Évával az 1Móz 3-ban. Ha Isten az angyalokat nem kíméli, hogyan tenne az emberekkel jobbat? Isten az, aki reggeltől estig darabokra töri az embereket. A vádolás lelkülete folytatódik és Elifáz megismétli (20. vers). „Anélkül, hogy észrevennék, örökre elvesznek.” Ami azt jelenti, hogy a menny áldásait Isten vonja vissza ezektől az emberektől. Életük horgonya kiszakítva, hogy bölcsesség nélkül haljanak meg.

Drága Istenünk! Mi is szembesülünk tragédiákkal. Az emberek és a lelkiismeretünk olyan mértékű gonoszsággal akar vádolni minket, ami Isten azonnali büntetését érdemli,, de tudjuk, hogy Te a jövőben fogsz mindent megjutalmazni. Kérünk, tarts minket tenyered oltalmában. Ámen.

Koot van Wyk
Kyungpook National University
Sangju, South Korea

Fordította: Csala Beáta

5 Mózes 27

Hogyan tekintünk a fejezetben található átkokra? (Ebben a fejezetben nincsenek áldások felsorolva, csak átkok; az áldások a következő fejezetben találhatók). Vajon Isten bosszúvágyó, sértődékeny és kíméletlen? Vajon nem a szeretet Istene?

Úgy tűnik, mintha Isten azt mondaná, hogy ezek az átkok természetesen következnek be akkor, amikor az emberek elszakadnak az élet egyetlen forrásától – magától Istentől. Másrészről, ha népe engedelmeskedik törvényeinek, megáldja őket kegyével, termékenységgel, élelemmel és közösséggel.

Hogy teljesen világossá tegye népe számára, Isten a nép felét az egyik hegyre küldte fel, a másik felét pedig egy másik hegyre. A léviták a völgyben felolvasták az átkokat, amire az egyik hegyen levő népnek Áment kellett kiáltani. Amikor az áldásokat olvasták, a másik hegyen levő népnek kellett Áment kiáltani. A következményeket drámai módon vették tudomásul.

Másként fogalmazva, ha rendetlenül élünk Isten rendezett világegyetemében, annak közvetlen következményi vannak. Isten nem azt figyeli, hogy mikor tévedünk, hogy megátkozhasson bennünket. Isten válasza Izrael rossz viselkedésére Hóseás leírása szerint mindent elmond: „Hogyan adnálak oda, Efraim, hogyan szolgáltatnálak ki, Izráel? Hogyan adnálak oda...?” (Hós 11:8 – új prot. ford.).

John Ash 
Chinese Union Mission 
Hong Kong