2013. szeptember 9., hétfő

Mai szakasz: zsoltárok 33

Ez a zsoltár azzal kezdődik, hogy Isten dicsőítésére emlékezteti az igazakat, az Úr jóságáért és hűségéért. Isten szavára keletkezett az ég és a Föld, „mert Ő szólt, és meglett, Ő parancsolt, és előállott”.

A Biblia első fejezete a Teremtőt mutatja be, és Isten gyermekeinek megteremtését írja le fenségesen. Minden egyes nap ugyanazzal a héber nyelvi fordulattal végződik, „és este lett, és reggel”, ami egy 24 órás periódus leírása. A teremtés hat napja sorra veszi először a fény, majd a légkör megteremtését, ezután a szárazföld, a növényzet, a Nap és a Naprendszerünk következik, a következő napon pedig a víztömeg halai és az ég madarai, valamint a szárazföldi állatok megteremtéséről olvashatunk. Végül pedig, a teremtés csúcspontjaként, egy egészen különleges lényt, az embert teremette meg Isten, a férfit és az asszonyt, aki együtt magának a Teremtőnek a képmása. És valóban, minden „igen jó” volt.

Isten itt is befejezhette volna, hatnapos „hetet” alkotva. Miért nem tett így? Senki sem fárad el az ilyen tökéletes kertben, tökéletes testben. De a Teremtő úgy döntött, hogy a teremtés hat napjához egy hetediket ad; a nyugalom napját, a szombatot, a Menny ajándéknapját. Miért? A legszebb ajándék, amit egy szerető szülő a gyermekének adhat, nem más, mint a zavartalanul és igazi nyugalomban, közösen eltöltött idő. 

Édesapám lelkipásztor volt, és amikor misszionáriuscsaládként Japánban étünk, gyülekezetet alapított egy olyan nagyvárosban, ahol alig volt keresztény. Ez azt jelentette, hogy szinte éjjel-nappal dolgozott. Egy este, amikor hazajött, elmondta nekünk, hogy milyen gondolat foglalkoztatta. Arra az elhatározásra jutott, minden keddet szabaddá tesz, hogy a családdal lehessen. Mivel magántanulóként otthon tanultunk, nem volt gond egy napot kivenni. Hegyet másztunk, kimentünk a tengerpartra, és a szabadban ebédeltünk. Milyen nagyszerű napok voltak!

Édesapám már nem él, és ahogy visszatekintek az elmúlt évtizedekre, azt látom, hogy az életünkben a legnagyszerűbb ajándék nem a pénz, hiszen úgysem volt abból sohasem sok, hanem az igazi nyugalomban, zavartalanul együtt töltött napok voltak. Ugyanezt az ajándékot adja nekünk a Teremtőnk minden hetedik napon.
 
Miért akarna bárki is „megszabadulni” a hetedik napi szombattól?

Megjegyzés: Idézet Dwight Nelson „A Kiválasztott” című művének 104-105. oldaláról

Dwight Nelson
lelkipásztor, Pioneer Memorial Church,
Andrews University
Fordította: Liebhardt László

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése