2013. szeptember 22., vasárnap

Mai szakasz: Zsoltárok 46

A zsoltáríró Izráelnek az Istenbe vetett bizalmáról énekel. Ez az ének halamotra, egy húros hangszerre íródott.

A történelem során világszerte nagyvárosok települtek a nagy folyók partjára.  Az embereknek bőséges vízellátásra van szükségük a növekedéshez. Bár Jeruzsálemnek csak egy forrás biztosította a vizet, Ezékiel hatalmas folyót látott Isten templomából kifolyni (Ez 47:1-12). „Van egy folyam” – énekli a zsoltáros. Ahogy Jézus a szent sátorban az ünnepségen kijelentette, Ő maga az a folyó, amely képes minden szomjazót kielégíteni (Jn 7:37-38).

Körülöttünk az emberek retteghetnek a hurrikántól, szélvihartól, árvíztől, földrengéstől és szökőártól. Isten velünk van a természeti katasztrófában is. A nemzetközi híradások megfélemlítő, politikai felfordulásról, háborús fenyegetésről szóló hírekkel vannak tele világszerte. Isten azonban még mindig a zűrzavar felett áll, és a kezében tartja az eseményeket. Kijelenti a hatalmát az aggódó népek felett. „Csendesedjetek – mondja nekünk –, és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!” Nincsen más menedék, de Ő elegendő.

Atyám, kérlek, adj nekem békességet a zűrzavar és bizonytalanság közepette! A világban, amit természeti katasztrófa, háború és járvány sújt, vagy terroristák forgatnak fel, a lelkem biztonságot találhat benned. Engedd, hogy halljam Jézus szavainak visszhangját, ahogy Galileában a viharhoz szólt! „Békesség. Csendesedjél.” Ámen.

Helen Pyke
nyugdíjas tanár,
Southern Adventist University
Fordította: Csala Beáta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése