Ez a
fejezet a Biblia egyik legdrámaibb szakasza. Ott van benne minden elem, ami egy
izgalmas történethez szükséges, de amilyen pontosan lejegyezték a részleteket,
biztosak lehetünk abban, hogy minden egyes tény igaz! Egy olyan férfi
történelmi tragédiája ez, aki Isten szíve szerint való volt, aki megölt egy
oroszlánt, majd később a hatalmas Góliátot, és még sok figyelemreméltó
hőstettet vitt véghez, de itt arról szerzünk tudomást, hogy egy csontvázat
(titkot) faragott a szekrényben. A palota titkai napvilágra jöttek, és
feljegyzésre kerültek Izrael történelmében. Olyannyira szégyenletes volt ez az
esemény a palota számára, Izrael, Júda, sőt, még Isten szemében is, hogy a
Krónikák könyvének írója – aki a palota történetét jegyezte le Dávid uralkodása
során – a 20. fejezet 1. versében egyszerűen kihagyta ezt a történetet. Nem
volt hajlandó terjeszteni Dávid király erkölcsi bukásának hírét.
Tavasz
van, amikor a királyok általában a hadseregükkel együtt mennek a háborúba.
Dávid azonban nincs ott. Milyen drámai helyzet! Átaludta az egész napot, hiszen
azt olvassuk, hogy este kelt fel az ágyából (2. vers). Unalmában a palota
tetején sétálgatott. Meglátott a távolban egy fiatal nőt, aki a kerti
medencében fürdött. Mivel felesége vagy feleségei már nem voltak kielégítőek
számára, jobban szemügyre akarta venni a szépséget, ezért követeket küldött
érte, hogy hozzák el neki (4. vers). Ha tiltakozott volna, akkor akarata
ellenére hurcolták volna el a királyhoz. Mivel éppen véget ért a menstruációs
ciklusa, odaadta magát a királynak, aki az aktus után hazaküldte. Hetekkel
később az asszony üzenetet küldött Dávidnak, hogy várandós, és Dávid hirtelen
szorult helyzetbe került, hiszen szembe kellett néznie Betsabé férjével, a
hettita Uriással.
A
magasztos eszme, hogy Isten maradék népe megtérítse a hitteusokat és más
nemzeteket, immár darabjaiban hevert. A királyához hűséges Uriás a palota
közelében aludt, de Dávid át akarta hárítani a terhesség felelősségét a férjre,
ezért rá akarta beszélni, hogy töltse otthon az éjszakát. Dávid most már
nyíltan is megszegte Isten kívánalmait, és leitatta Uriást, de a férfi mégis ott
maradt a palotánál.
Ezen a
ponton Dávid taktikát változtatott, és Uriás megöletését kezdte tervezni.
Holtan akarta látni, és Joábnak segítenie kellett ebben. Amikor egy hírnök
meghozta a jelentést a gyilkosságról, Dávid elsimította a dolgot mondván, hogy
a háborúban a fegyver úgyis megemészt egyet, mint mást (25. vers). A terhesség
kilenc hónapja még le sem járt, Dávid máris a palotába vitette Betsabét, nem
sokkal később pedig megszületett a fia (27. vers). Dávid úgy élt, ahogy
gondolkodott, és ahogy gondolkodott, úgy cselekedett, ami meghozta a gonosz
életmód gonosz gyümölcseit – ez egy ördögi kör.
Ha
titkos bűneinket (a szekrényben rejtegetett csontvázat) nem számoljuk fel, azok
ellenünk fognak tanúskodni az utolsó ítéletben. Mi azonban bánjunk el ezekkel
még idejében, mégpedig most, az Isten népe felett zajló vizsgálati ítélet
idején, hogy ne kelljen majd szembesülnünk velük a millenium idején! Ámen!
Koot van Wyk
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea
1 Mózes 19
Isten megbízott két tanút, hogy személyesen vizsgálják ki a
helyzetet Sodomában, és mivel az ő ítéletük volt a sorsdöntő, ezért minden
kétséget kizáróan igazságosnak kellett lennie (18:25; 5Móz 17:6; 19:15; 2 Kor
13:1). Sodoma nemcsak szexuális erkölcstelenségéért és perverzitásáért esett
ítélet alá (Júd 7), hanem arroganciájáért, mértéktelenségéért, könnyelműségéért
és azért, mert figyelmen kívül hagyta a szegényeket és a szükségben lévőket
(Ezékiel 16:49-50). A náluk menedéket kereső idegenekkel szembeni barátságtalan
magatartásukkal, és a Lót barátaival szemben tanúsított szexuális
perverzitásukkal Sodoma lakói elítélték önmagukat Isten két tanúja előtt. Lótot
és családját a két angyal arra utasította, hogy meneküljenek, mielőtt őket is utolérné
a város büntetése.
A vonakodás, ahogyan Lót családja a menekülésre intő parancsra
reagált, jól mutatja a környezet vonzalmának veszélyességét. Amikor Lót a
családját a Jordán völgyébe költöztette a gonosz városokhoz közel, és ezután
beköltözött magába Sodomába, fel kellett volna figyelnie azokra a veszélyekre,
amelyeknek családját kitette (2Pét 2:7-8), ő azonban figyelmen kívül hagyta a
kockázatot és gonosz befolyásnak tette ki őket, amely végül a romlásukhoz
vezetett. Az angyaloknak végül meg kellett ragadnuk Lótnak, feleségének, és két
lányuknak a kezét, akik még velük laktak, és ki kellett vonszolniuk őket a
városból. Lót felesége ennek ellenére elveszett, mivel a szíve ott maradt; a
város csábítása tőrbe csalta őt (1Móz 18:26); és Lót két lánya is Sodoma káros
befolyását bizonyította azáltal, hogy vérfertőző kapcsolatra léptek apjukkal
(30-36). Vajon mi is figyelmen kívül hagyjuk annak befolyását, amivel
körülvesszük magunkat? Mi lesz az eredménye? Sodoma és Gomora örök példa marad
arra, hogy hogyan fog bánni Isten az el nem hagyott gonoszsággal (2Pt 2:6).
Lótnak és családjának tragédiája szolgáljon tanulságul számunkra, hogy milyen
kockázatos, ha megengedjük, hogy a világ útja és vonzása megrontson bennünket
(1Jn 2:15-17).
Edwin Reynolds
A Southern Adventist University professzora
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése