Mai szakasz: Példabeszédek 11

Egy orosz barátom egyszer megkérdezte tőlem, hogy mennyi tizedet adok. A kérdés igencsak meglepett. „Egy tizedet, természetesen” – válaszoltam.

A barátom ezután arra hívta fel a figyelmemet, hogy adjak három tizedet, hiszen az izraeliták is ezt az elvet gyakorolták, holott Isten ezt kifejezetten nem írta elő számukra. A Hetednapi Adventista Egyház doktrínája az egy tizedet hangsúlyozza.

A hetednapi adventisták hitelveiről szóló könyvben, amely az egyházunk 28 tantételét tartalmazza, ezt olvashatjuk: „Az izraeliták valószínűleg jövedelmük egynegyedétől egyharmadáig adtak vallási és jótékonysági célokra.” Néhány sorral lejjebb, a szerzők felteszik a kérdést: „Kell-e annyit adnunk, amennyit az izraeliták adtak? ... Az Újtestamentum sehol sem vonja vissza, és nem mérsékeli ezt a rendszert. Ha összehasonlítjuk kiváltságainkat és az általunk kapott áldásokat az izraelitákéval, azt látjuk, hogy Jézusban nyilvánvalóan nagyobb részt kaptunk.” (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei. Budapest, 2002, Advent Kiadó. 291. oldal).

Orosz barátom egyszerű elvet vázolt fel a tizedfizetésre vonatkozóan. 10 százalék a tized, 10 százalék önkéntes adomány az egyház vagy a gyülekezet szükségleteire, további 10 százalék pedig jótékonysági felajánlás. A gondolat, hogy jövedelmem harmadát ajánljam fel, először ledöbbentett. Ám aztán úgy gondoltam, ha az izraeliták meg tudták ezt tenni, akkor én is ugyanezt teszem. Tehát, elköteleztem magam arra, hogy hat hónapon keresztül ilyen módon fogok adakozni.

Isten pedig megengedte, hogy új és meghökkentő módon vegyek részt ebben a kibővített adakozásban. Nem csak az töltötte be hálával a szívemet, hogy láttam, amint a gyülekezet építésére szánt alap folyamatosan növekedett; de annak is örültem, hogy segítségünkkel több afrikai diák hazautazhatott, hogy a nyarat a családjukkal töltsék; illetve, hogy egy moldovai édesapa szert tudott tenni egy autóra, s ez megkönnyítette 7 éves autista kisfiának gondozását.

Szinte hihetetlen, de ez idő alatt sosem szűkölködtem a pénzben. Sőt, nagyobb összeget sikerült megtakarítanom, mint valaha!

Salamon, az egyik valaha élt leggazdagabb ember ismerte a tizedfizetés elvének titkát. Ezért mondta a következőket: „Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut. Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül” (24-25. vers – új prot. ford.).

Andrew McChesney

újságíró Oroszországban

az Adventist Review című folyóirat rovatvezetője

Fordította: Baksa Viktória