Mai tanulmányunk alapja, a Példabeszédek
könyvének 13. fejezete Salamon bölcs mondásainak újabb gyűjteményét
tartalmazza, amely tulajdonképpen a Példabeszédek első fejezetének 8. versétől
kezdődött. Jómagam szívesen gyűjtöm az idézeteket, legfőképp az internet
segítségével. Sok évvel korábban, még az internet korszaka előtt, úgy
gyűjtöttem az idézeteket, ahogy éppen tudtam. A szerelemről és házasságról,
szegénységről és gazdagságról, őszinteségről és becsületességről, valamint más
erényekről szóló mondások voltak ezek. Mivel Salamonnak nem volt internete,
valahogy meg kellett örökítenie az idézetek sokaságát, amelyekhez hozzájutott.
A Példabeszédek könyvét azonban a Szentlélek ihletése által írta. Ezek az
írások sokféle témát tartalmaznak, beleértve – ám nem kizárólagosan – a
szorgalmat, a bölcsességet, a gyermeknevelést, az engedelmességet, a
pénzkezelést, a becsületességet, az igazságosságot, a kommunikációt, és még sok
egyéb tárgykört.
A szavakkal gondolatokat fejezünk ki. A
szavaknak hihetetlen hatalmuk van, sebezhetnek, de gyógyíthatnak is;
építhetnek, vagy rombolhatnak. Igen, a meggondolatlan beszéd sokféle
kapcsolatot juttathat zátonyra: üzlettársi kapcsolatot, párkapcsolatot,
barátságot, tanár-diák kapcsolatot, tulajdonosi viszonyt, stb. A hirtelen beszéd
tönkreteszi a házasságokat, a családokat, a kormányokat, a hírnevet és a
karriert.
Salamon mondásaiban, többször is megjelenik a
gondolat, hogy az ember beszédét Isten kell, hogy uralja: Péld 13:2-5, 15, és talán
a 17. vers is erre utal (majd később a 18:21 és 21:23 is). Salamon számára ez
nem volt új, bizonyára apjától, Dávidtól tanulta, hiszen már ő is feljegyezte ezt
az elvet Zsolt 141:3-ban. A 39. zsoltár 2. versében pedig zabláról beszél,
amivel meg kell fékezni a nyelvet. Jób is utal a beszéd hatalmára, és arra,
mennyire fontos uralkodnunk a szavainkon (Jób 5:21; 15:3, 5; 20:12; 27:4). Az
Újszövetség is többször tesz említést arról, milyen lényeges vigyáznunk a
nyelvünkre. Jakab levelének 3. fejezete szintén ír a nyelv hatalmáról és arról,
hogy Isten elvárja gyermekeitől, hogy vigyázzanak beszédükre, és mások javára
szóljanak.
„Uram, azért imádkozom ma, hogy Te tégy
zablát az én számra! Amikor feldühít valami, őrizd meg ajkamat! Amikor arra
érzek kísértést, hogy megszóljak másokat, vagy pletykáljak, te óvj meg ettől!
De ami még ennél is fontosabb, ma neked szentelem szavaimat is, Uram! Legyenek
azok a te Szentlelked vezetése alatt! Használd nyelvemet a kedvesség, jóság,
szeretet, irgalom és kegyelem országa építésére mindazok javára, akik körülöttem
élnek! Ámen.
David A. Steen
nyugalmazott egyetemi tanár
Andrews University
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése