Mai szakasz: 4 Mózes 12

Miriám elismert vezető volt Izraelben. Arról ismerték, hogy ő az a testvér, aki megvédte a gyermek Mózest, és ügyesen tárgyalt a gondozása érdekében, így biztosítva Izrael szabadítójának jövőjét. Tehetséges költő és zenész, aki Izrael asszonyait az éneklésben és táncban vezette a Vörös-tenger partján. A nép – Mózes és Áron után – leginkább őt tüntette ki ragaszkodásával és szeretetével.

Mivel Áront és Miriámot arra választotta ki Isten, hogy Mózes segítői legyenek, úgy gondolták, hogy egyenlők a vezetésben. Jetró javaslatát a segítők körének kibővítésére szükségtelennek tartották.

Miriámot és Áront elvakította az irigység és ezt mondták: „Avagy csak Mózes által szólott-é az Úr? avagy nem szólott-é mi általunk is?” (4Móz 12:2). Mindemellett Miriám kifogásolta azt is, hogy Mózes Cipporát, a midiánita nőt, Jetró lányát választotta feleségül és nem egy héber hajadont, ami szerinte sértette a családjukat. Áron - ahelyett hogy kiállt volna az igazság mellett és rámutatott volna Miriám viselkedésének bűnös voltára -, egyetértett vele, és osztozott irigységében.

Az irigység az egyik legsátánibb tulajdonság, ami az ember szívében létezhet. Ha Miriám és Áron magatartása ellenőrizetlenül folytatódott volna tovább, nagyon rossz következménnyel járt volna, de ehelyett Isten alázatra vezette őket, és ők megvallották bűnüket. Ez egy figyelmeztetés volt Izrael számára, hogy tartsák ellenőrzésük alatt a kibontakozó elégedetlenség és fegyelemsértés lelkületét.

Isten ítélete azonban kegyelemmel párosult. Áron és Miriám bocsánatot nyertek, és noha Miriám leprás lett, meggyógyult. A nép szomorkodott miatta, és várták visszatérését a táborba. Ilyen magatartást kell nekünk is tanúsítanunk azokkal szemben, akik elestek.

Nancy Costa

It Is Written Television