Mai szakasz: 2 Krónikák 22

Joás, a gyermek-király: az Izraelben valaha uralkodó királyok egyik leghíresebbike és legfiatalabbika. Ez az alábecsült ifjú a lehető legrosszabb körülmények között került hatalomra, Izraelt hitehagyó módon vezető királyok generációi után. Aháb családja nagyon messzire megy, hogy megtartsa Isten népe feletti hatalmát. Egy oda-vissza háború folyik Jahve követői és azok között, akik Baál vallását akarják előtérbe helyezni. A hitehagyás olyan erősen kötözte le Izraelt, és mérgezte meg vezetőit, hogy Joás életét a nagyanyjának kellett megmentenie, hogy majdan visszaszerezhesse neki a hatalmat.

Mégis, a hitehagyás és annak kaotikus következményei közepette, megtaláljuk az újjászületés kulcsát. A társadalmi újjászületés személyes újjászületéssel kezdődik. A személyes újjászületés rejtőzködéssel kezdődik. „Náluk volt elrejtve az Úr házában hat esztendeig. Az országban pedig Ataljá uralkodott.” (2Krón22:12). Ez egy hatalmas lecke! Míg a hitehagyás uralkodik, rombol, és látszólag győzedelmeskedik, Joás az Úr házában rejtőzik. Éppen, ahogy Illés rejtőzött a Kérit-pataknál (1Kir17:3), és ahogy a tanítványok a felső házban tartózkodtak (ApCsel:1:3) Joás Isten házában bújik meg. Isten jelenlétében rejtőzködik.

Csak úgy lehetünk az újjáéledés és a reformáció képviselői, ha félrevonulunk, Isten jelenlétében rejtőzködünk, és kifejlesztjük magunkban a szükséges képességeket. Csak úgy tudjuk a szívünkben lakó gonosz hatalmát – amely megpróbál elrejteni minket Isten orcája elől (Jel6:16) – letörni, ha Isten igéje el van rejtve a szívünkben (Zsolt 119:11). Szeretnél az újjászületés és a reformáció követe lenni, de nem vagy biztos benne, hogy Isten használni tud téged?  De igen, tud! Rejtőzz el Őbenne, és figyeld, mi történik!

Israel Ramos
A Fiatalok Jézusért szervezet egyik alapítója és bizottsági tagja

Fordította: Csala Beáta

4 Mózes 13

A Kánaán földjének kikémlelésére elküldött tizenkét ember ugyanazt tapasztalta, de kettejük beszámolója teljesen különbözött a többitől. Beszámolóik inkább azt tükrözték, hogy kik ők – és kiben bíznak –, semmint azt, amit láttak.

Józsué és Káleb sosem veszítették szem elől küldetésüket, és sosem feledkeztek meg a múltról: arról, milyen elképesztő módon vezette ki őket Isten az egyiptomi szánalmas rabságból, egészen az Ígéret Földjének határáig.

Bátorságra volt szükségük, hogy szembeszálljanak a tíz egységes beszámolóval. A csapatszellem kísértése mindig erős volt az emberi szívben – végül is nem jó dolog az egység? Az egység jó, de sosem a tévedésben, és sosem az igazság árán.

A tíz kém szenzációs, ugyanakkor ijesztő beszámolót tartott a kikémlelt földről, és az ott lakó óriásokról. A hallgatókat lenyűgözték és megrémítették. Amikor Józsué és Káleb elmondták bátorságról és hitről tanúskodó beszámolójukat, a tíz kém úgy érezte, hogy saját beszámolójuk megkérdőjeleződött, és azonnal azzal válaszoltak, hogy még sötétebb képet festettek, mint korábban: „Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk”. Túlhangsúlyozták a nehézségeket csak azért, hogy az ő beszámolójukat inkább elhiggyék, mint a két hű kémét. Miután a nép a negatív beszámolót fogadta el, rossz irányba indultak el: makacsul szembeszegültek Józsuéval és Kálebbel, de Mózessel és Istennel is.

Nancy Costa

It Is Written Television