Mai szakasz: Ezsdrás 3

Az első dolog, amit a Jeruzsálembe visszaérkezők tettek mielőtt nekifogtak újjáépíteni Isten házát, az egy oltár építése volt, amin égőáldozatokat mutathattak be Istennek. Miután kész lett az oltár, reggel és este áldoztak Istennek (3. vers). Az első dolog, ami kiemelkedően fontos Isten gyermekei számára, bárhol is legyenek, hogy rendszeres imaéletet alakítsanak ki. Az ima az az eszköz, amin keresztül Isten gyermekei kapcsolatban maradnak Vele.

Amikor az alapokat lerakták, és az emberek összegyűltek, hogy hálát adjanak ezért Istennek, vegyesek voltak a reakcióik. Akik látták Salamon templomát, sírtak, míg akik nem voltak ott korábban, kiáltoztak az alapok lerakása felett érzett örömükben. Különböző generációk talán másképp látják a dolgokat különböző tapasztalataik és hátterük miatt. Isten ott találkozik velünk, ahol vagyunk. Láttam, hogy más-más korosztályok milyen eltérően reagálnak ugyanazokra a dolgokra ma is.

Jó megállni, és hálát adni, dicsőíteni Istent mindenért, amit az Ő segítségével érünk el. Az alapozás befejeztével dicsőítették Istent. Nem kell megvárnunk, hogy minden kész legyen, ahhoz, hogy dicsőíthessük Őt.

„Mennyei Atyánk, segíts hogy találkozhassunk Veled az ima oltáránál minden reggel, minden este, és minden időben!”

Pardon Mwansa
Alelnök
Generál Konferencia

Fordította: Kóczián Ágnes

4 Mózes 29

Ha ennek a fejezetnek az olvasása közben, megszámoljuk az áldozatokat, ezt mondhatjuk magunkban: „Egy csomó mészárlás és áldozás történik itt! Igen, ez tény, de mindennek célja van.

A reggeli és estéli szertartásokon kívül, mi volt a célja ezen állatok feláldozásának? Egy haragos Isten kéri a részét a húsból, lisztből és olajból? Mi volt a célja ezeknek a meghatározott rituáléknak és különleges napoknak? Izrael népe figyelmét egy eseményre, egy egyetlen fontos eseményre kellett irányítani – előre kellett látniuk a kereszten meghozott áldozatot. Miért? Azért, mert a keresztet szemlélve, megváltoztak. A kereszt mondta el nekik, hogy miért vannak ott, mi legyen az életük értelme, és mi fog történni végül. Ez az üzenet azonos Isten népe számára minden generációban - nézni a keresztet, és szemlélés által átalakulni. A szeretet válaszol a kimutatott szeretetre.

Mivel Isten mai népe nem vesz részt naponkénti állatáldozatokban, vajon mi vette át ennek szerepét? Mit teszel napi rendszerességgel azért, hogy emlékeztesd magadat, családodat és hitközösségedet a keresztre – Jézus Krisztus áldozatára és Isten átformáló kegyelmére? Az Úr hírnöke megadja a receptet, amikor azt tanácsolja, hogy adjunk Istennek mindennap legalább egy órát, amikor Jézus életén és halálán elmélkedünk (Lásd: Jézus Élete 83. oldal, angol kiadás).

Mózes negyedik könyvében körülírt és Istentől megkövetelt áldozatoknak az volt a szerepe, hogy Isten választott népe ne felejtse ki Istent a gondolataiból, beszélgetéseiből és magatartásából. És ez így van ma is veled és velem. Isten arra vágyik, hogy úgy gondolkozzunk, szóljunk és viselkedjünk, mint az Ő gyermekei, akik azt tervezik, hogy örökölni fogják az örök életet, és örökké Vele fognak élni. „éljetek úgy, mint a világosság gyermekei” (Ef 85:8 új prot. ford.)... „mint Istennek szolgái” (1Pt 2:16).

Fred Knopper

Adventist Media Center