Mai szakasz: Ámos 5

Ennek a fejezetnek több különböző üzenete van az északi Izraelnek. Ezek az üzenetek Izrael állapotáról szólnak, és a megjövendölt pusztításról a közelgő háborúban. Izrael büszke volt, feljebbvalónak érezte magát, ahogy az „Izráelnek szűze” kifejezés mutatja. De el fog bukni, és senki sem emeli fel. A próféták Izrael felett szomorkodnak, miközben Krisztus lelkületét tükrözik, aki megmutatja nekünk bűneinket és bánat tölti el, mikor bűneink következménye elér minket (2. vers). Isten büntetése Izraelen olyan súlyos, hogy csak minden tizedik lakos élheti túl (3. vers).

Isten továbbra is bűnbánatra hívja Izraelt. Isten keresése és az Ő ösvényinek követése az egyetlen kiút a közelgő tragédiából, a meghódításból, deportálásból és a száműzetésből, mely már a láthatáron van. Nem szabad Béthelre, sem Gilgálra tekinteniük – a bálványimádások központjaira, vagy Beérsebára, a bálványok szentélyére (5. vers). József háza, azaz Izrael el fog pusztulni a nagymértékű igazságtalanság és az elharapódzott korrupció miatt (6-7. vers), ha nem hátrálnak vissza a bűntől és nem térnek jó útra. Isten mindenkinek megváltást ajánl, de aki nem hagyja el a bűnös életét, nem menekülhet Isten büntetésétől (2Pt 3:7-9).

Ámós Istent mint Teremtőt és Bírót mutatja be egy hangsúlyos kijelentéssel: „az Úr annak a neve” (8. vers). Ő teremtette a csillagokat, a Fiastyúkot és az Oriont. Ő fordítja a halál árnyékát reggelbe, szöges ellentétben azzal, amit Izrael tett – akik az igazságot a legkeserűbb igazságtalanságba fordították. Tőle függ a nappal és az éjszaka. Tőle függ a tengervíz párolgása, és Ő hullat esőt a föld színére. A lázadozók erősnek hitt erődítményeit romba dönti (8-9. vers).

A bűnösök gyűlölték azokat, akik megszólták őket, és igazat mondtak. Elnyomták a szegényeket és adományokat követeltek tőlük. Sőt, részt vettek az igazság elhallgatásában, vesztegetésekben és megfosztották a szegényeket az igazságszolgáltatástól. Ezért nem lakhatnak a faragott kövekből készült luxusházaikban és nem ihatnak a szőlőültetvényeik borából (10-12. vers). Ezen felül az okosok csendben maradtak, nem válaszoltak az elöljáróiknak, mert úgysem lenne igazság számukra (13. vers).

Azonban Ámos könyörög Izraelnek, hogy keressék a jót, és ne a gonoszt (14. vers). Továbbá a bűnt gyűlölni kell és a jót magasztalni (15. vers). A világban sokan becsapják magukat: néhányan szívesen teszik a rosszat – másokat bántalmaznak; néhányan nem tesznek rosszat élvezetből, de nem is cselekednek jót – haszontalanul élnek; mások jót is, rosszat is tesznek – képmutatók. Egyedül csak azok, az igazak és nyerik el Isten örök jelenlétét és átformáló kegyelmét, akik gyűlölik a bűnt és a jót szeretik (14-15. vers).

Ámos a továbbiakban úgy ábrázolja Izrael sorsát, mintha jajgatás lenne az utcákon; a földművesek a siratóasszonyokkal együtt gyászolnak, és jajszó hallatszik a szőlőföldekről is.  Az Úr napja sötétséget hoz Izraelre. Olyan lesz, mintha valaki megmenekülne egy oroszlán, vagy medve karmaiból csak azért, hogy egy kígyó marja meg a házában (16-20. vers).

Mivel Izrael népe a bűnös utat követte, Isten megutálta ünnepeiket és szent összejöveteleiket. Az égőáldozatok, vagy az étel- és kövér hálaáldozatok elfogadhatatlanok voltak Istennek. Az énekeik és húros hangszereinek dallamai csak zaj voltak számára (21-23. vers).

Az Úr óhaja, hogy „folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak” (24. vers), és a víz állandó utánpótlása egy örökké folyó patakból származik, nem pedig egy időszakos patakból. A teljes bibliai hit alapértékei az igazság és igazságosság, amelyek Isten tulajdonságai, és Ő fel akarja ruházni ezekkel mindazokat, akik hűségesek Hozzá, és szövetségben vannak Vele. Ezek nélkül a vallás tartalom nélküli formalitássá és képmutatássá válik.

Deepati Vara Prasad, Ph.D.
Watchman Publishing House, India

Fordította: Rajki Dávid