Mai szakasz: Jónás 2

Talán semmi sem segít az embernek annyira Isten akaratára összpontosítani, mint az, ha egy tengeri teremtmény nyálkás hasában ül. Most már Jónás teljes és osztatlan figyelme az Úré volt. Ott töltött három napot és éjszakát mielőtt segítségül hívta volna az Atya nevét. Milyen makacs volt!

Amikor Jónásra gondolok, mindig az a szomorú dolog jut eszembe, hogy én még makacsabb vagyok, mint ő volt! És te? Képzeld csak el, hogy Isten mindig reményteljes jövőt tervez nekünk! És mindennek a csúcsa, hogy uralkodásra kapunk képzést, mely ahhoz szükséges, hogy Istennel ülhessünk a trónon, és együtt kormányozzuk az egész univerzumot egy örökkévalóságon át. De ahhoz, hogy úgy uralkodjunk, munkatársaivá kell válnunk mások megmentéséért. Milyen csodálatos terv!

Időnként azonban úgy tűnhet, hogy amit Isten tervez az életünkben, az nem túl csábító; vagy hogy igen kevés esélyt látunk arra, hogy a szeretettel és irgalommal teljesítsük hívását. Ám Isten csak azt kéri, hogy Rá összpontosítsunk, és ne a világra!

A kilenc versnyi elbeszélésben felfedezhetjük az emberi gondolkodás folyamatát. Némi önvizsgálat során Jónás rájött, hogy az élete romokban hever, és az Isten felé fordulás tűnt az egyetlen járható útnak számára. Figyeljük meg, hogy mikor Jónás visszafordította tekintetét az Atya lakhelye – a szentély – felé, akkor újra látni kezdte az Úr megváltó kegyelmét (8. vers). Hozzá kiáltott, és Isten válaszolt neki az által, hogy az „óceánjáró taxi” azonnal kivitte Jónást a szárazföldre, és minden teketória nélkül ki is tette ott.

A komoly segélykiáltásra mindig válaszol az Isten. Gondolok itt Péter esetére, amikor kezdett a tarajos hullámokba süllyedni, és kétségbeesetten azt kiáltotta: „Uram, segíts nekem”, a Király azonnal reagált kérésére. Ezt követően Jézus és Péter kart karba öltve sétáltak vissza a hajóhoz a víz színén! Vessünk egy pillantást egy másik személy életére, akit saját cselekedetei juttatnak tragikus helyzetbe, a gadarai megszállottra. Olyan mélyre csúszott a bűn lejtőjén, hogy segélykiáltása már nem volt hallható onnan. De Jézus Krisztusnál még az is segítségre talált, aki szemmel akinek szemmel láthatóan a kárhozat volt már a sorsa, és csak szívében tudott kiáltani. Urunk átgyalogolt a tengeren, hogy elérje ezt a nyomorult férfit, és megszabadítsa a végső romlástól.

Nem számít, hogy ki vagy: egy szökött próféta, egy hullámokba süllyedő ember, egy démonok által megszállt személy, vagy bárki más –, Isten válaszolni fog a segélykérésedre. Miután már egyszer megmentett minket, itt az ideje, hogy meghalljuk szavát, és kövessük Őt. „Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!” (Ézsaiás 30:21 – új prot. ford.). Emlékezzünk: az Úr terve az, hogy lelki jólétünket biztosítsa, és az igazság útján vezessen bennünket.

Jim Ayer
Adventista Világrádió
Generál Konferencia

Fordította: Baksa Viktória