Mai szakasz: Jób 13

Jób ott folytatja, ahol a 12. fejezetben abbahagyta. Az emberi tudományról megjegyzi, hogy a saját szemével látta az ilyenfajta gondolkodás következményeit (1. vers). Ugyanolyan naprakész tudással rendelkezik az emberi filozófiában, tudományban, műszaki ismeretekben, mint a barátai (2. vers). Nem emberekkel akar Jób beszélgetni, hanem Istennel érvelni (3. vers.). Viszont barátai hazugságokat szólnak (4. vers.). Ha valaki elvesz Isten örökkévaló kinyilatkoztatásából, és ilyen kategorikusan beszél Istenről, az hazudik.

Jób azt szeretné, ha a barátai csendben maradnának (5. vers), mert teljesen híján vannak a „biblikus” megértésnek. Jób szerint valótlanságokat mondanak neki és megkérdezi: „Isten kedvéért beszéltek hamisan, és Őérette szóltok hazugságot?” (7. vers). Szeretné tudni, hogy ha a barátai részt vehetnének a vizsgálati ítéletben, megkérdeznék-e Istent (8. vers). Ha Isten vizsgálná őket, az jó lenne-e nekik? (9. vers). Nem dorgálná-e meg őket? (10. vers). Nem rettentené-e meg őket Isten fensége a vizsgálati ítéletben, nem hozna-e félelmet rájuk? (11. vers). Dicsőségük hamu és agyag (12. vers).

Jób arra kéri barátait, hogy hallgassanak, hogy ő szólhasson, függetlenül attól, mi történik vele (13.vers).Nem akarja tartani a száját, még ha ez azzal is jár, hogy saját kezébe veszi életét (14. vers). Jób azt mondja, hogy még ha Isten meg is öli őt, akkor is Őelőtte akarja bizonyítani útjainak igazát (15. vers). Jób nem bizonytalan Istenben és a hozzá fűződő kapcsolatában. „Ő a megmentőm” (16. vers). Jób azt szeretné, ha barátai figyelmesen meghallgatnák, amit mondani akar (17. vers). „Íme, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nekem lesz igazam.” (18. vers.).

Jób azt kéri az Úrtól, hogy két dolgot ne tegyen vele: ne vegye le róla a kezét, és ne engedje, hogy igazsága megfélemlítse (20-21.  vers). Isten a kezében tartja Jóbot, és körülveszi igazságával. Ennek a két dolognak ugyanúgy mindig jelen kell lennie a mi életünkben is. Beszéljünk Istennel! (22. vers). „Szólj és én felelek, vagy én szólok és Te válaszolj.”

A kérdés, hogy a vizsgálati ítéletben (ami 1844-ben kezdődött), mennyi bűnöm találtatott? „Ismertesd meg velem vétkeimet!” (23. vers). „Miért rejted el arcodat és tartasz engem ellenségednek?” (24. vers). Jób tudja, hogy Isten nem vesztegeti idejét száraz fákra (25. vers). A mennyei könyvekben fel vannak jegyezve Jób vétkei és most tudni szeretné, hogy vajon örökli-e ifjúsága bűneit (26. vers). Ha Isten ezt tenné vele, az olyan lenne, mint összekötözné az ember lábait, hogy ne tudjon járni (27. vers). Nincsen élet az emberben, elmállik, mint a molyette ruha (28. vers).

Drága Istenünk! Jób hitének szépsége átragyog az évszázadokon, és példát mutat számunkra is, akik a vizsgálati ítélet idején élünk. Kérünk, mutass rá a mi bűneinkre is, amíg még van időnk. Ámen.

Koot van Wyk
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea

Fordította: Csala Beáta

Józsué 2

Isten megparancsolta Józsuénak, hogy legyen erős és bátor, és ezt a felszólítást megpecsételte azzal a garanciavállalással, hogy Ő elkíséri Józsuét bárhová megy. Aztán Isten megerősítette ezt a parancsot a két kém által is, akik Ráhábbal találkoztak. Értesülésük, hogy Jerikó lakosainak tudomásuk volt Isten hatalmáról, bátorságot adott a kémeknek és Józsuénak, hogy Isten már tényleg kezükbe adta Kánaánt.

Hogyan erősítette meg Isten mindannyiunk számára, hogy Ő képes teljesíteni nekünk tett ígéreteit? Talán nehéz meglátni, hogyan fogja beteljesíteni mindazt, amit elkezdett, de nem kell mást tennünk, csak azt, hogy figyeljük azokat a finom utalásokat, amelyeket utunkba elhelyez. Lehet, hogy tegnap is kaptunk ilyen jeleket, vagy hónapokkal, talán évekkel ezelőtt. De Isten már eddig is sok győzelmet adott nekünk a jövő érdekében, ha bízunk benne ott, ahová vezet!

Willie Edward Hucks II
Associate Ministerial Secretary
General Conference