Mai szakasz: Jób 25

Bildád ebben a fejezetben röviden fogalmazza meg érveit. Csupán hat vers az egész. "A gonosznak világossága kialszik és tüzének világossága nem fénylik." Jób hosszú listája a gonoszok tevékenységéről a 24. fejezetben párhuzamosan fut Bildád 18. fejezetben található listájával. Bildád gondolataiban az egyiptomi kultusz dominál, Jób gondolataiban pedig a bibliai utolsó idők eseményei lelhetők fel, amelyben bemutatja a gonoszok végső sorsát. Talán ez az oka annak, hogy Bildádnak kevesebb mondanivalója van. Az ő Istenről alkotott képében nem ad helyet egy Isten-ember Krisztusnak, aki nagyobb minden embernél, de alább szállt a legkisebbnél is.  

Bildád elképzelése, hogy Isten olyan magasságos megtalálható a katolikus és protestáns népszerű gondolkodási trendben, amely megmutatkozik abban a hagyományban, hogy a szószéket magasabbra építik a gyülekezeti tagok fölé. Így Isten valahogyan eltávolodott a bűnösöktől. Mivel Isten közelebb van a mennyezethez, a szószéket magasabbra építették és a lelkésznek fel kellett mennie a lépcsőkön és ez nagyon sok esetben ma is így van. Isten nagyságának és szuverenitásának a túlhangsúlyozása elvezet oda, hogy félreértelmezzük a Biblia emberről alkotott helyes elképzelését. A Biblia szerint a hűségesek Isten fiai és leányai, akiket az Ő tenyerébe metszett fel, az Ő szemefénye, ezért hernyónak és féregnek tekinteni őket ellentétes Isten azon elképzelésével, hogy gyermekei hercegek, királyfiak és királylányok.   

Bildád istenképe nincs összhangban a Szentírással, amelyet Bildád és Jób is úgy ismertek, mint szent történelmet, amelyet szájhagyományként és Mózes feljegyzésein keresztül kaptak meg 1 Mózes 1-3 és 5-6 fejezeteiben. Bildád az szerette volna mondani Jóbnak, hogy "Isten hatalma rettegést kelt" (2. vers), de Jelenések 3:21-ből tudjuk, hogy a hűségesek Jézus királyiszékébe ülnek és társalognak vele. Ez a biblikus kép, és egy bizonyos értelemben ezt értjük Isten félelmén. Az a félelem, amiről Bildád beszél a gonoszok félelme, akik el lettek távolítva Isten jelenlétéből. Isten csak a szenthelyén teremt békességet (2. vers). Mózes ismerte Krisztust (Zsid 11:26), ezért tudta, hogy Krisztus jelenléte hoz békességet és ez a békesség az egész világ számára elérkezik. A lelki békét a kereszt valósítja meg. Bildád azt mondja, hogy Istennek sok katonája van, és van-e olyan, akire nem ragyogna rá az Ő világossága? (3. vers) Ezek a dolgok helyesek Istennel kapcsolatban, az, hogy az el nem bukott kétharmad angyal száma sok, és az, hogy Isten kegyelmét árasztja a jókra és a rosszakra a világegyetemben.

Bildád ezután felteszi a legfontosabb kérdést, amit ember feltehet, amit a gazdag ifjú is megkérdezett Jézustól: "Mit tegyek, hogy üdvözüljek?" Bildád így fogalmazza meg ezt a kérdést: "Hogy-hogy lehetne igaz a halandó Isten előtt, hogyan lehetne tiszta, aki asszonytól született?" (4. vers). Bibdád keveri az igazságot a hamissággal, és ez nyilvánvalóvá válik, amikor valaki a következő verset mérlegeli az üdvösséggel kapcsolatos nagyon fontos kérdéssel együtt.

Ezt mondja: "Nézd a holdat, az sem ragyogó, még a csillagok sem tiszták az ő szemei előtt" (5. vers). Mivel az Ő világossága az igazakra és a gonoszokra is ragyog és az Ő uralma látható a bolygók rendjében és a hold állandó pályájában, ezért senki sem pusztulhat el anélkül, hogy Isten ne tudna róla és ne engedné meg. A gonoszok naponta pusztulnak és Bildád szerint Jób jelenlegi küzdelme azt bizonyítja, hogy rossz oldalon áll. Bildád szerint a béke a mennyben van, és ha ott van, ez azért van, mert Isten úgy akarta, hogy legyen, és ha a dolgok rosszul mennek itt, ez azért van, mert te és Jób gonoszok vagytok és Isten ezt akarja adni neked.  

Bildád érveléseit Jób egész könyvének a fényében kell látnunk és nem szabad elsodródnunk más teológiai irányba, amit Bildádnak tulajdonítunk. Bildád, Jób barátja tévedett és ezt látnunk kell. 

Drága Isten!

Az ember a teremtés koronája, lealacsonyodott féreg Ádám miatt, de Isten gyermeke, ha elfogadja Krisztust, a Második Ádámot. Köszönet ezért! Ámen.   

Koot van Wyk
Kyungpook National University
Sangju, South Korea

Józsué 14

Józsué és a törzsek vezetői sorsvetéssel szétosztották a földet, ahogyan Isten Mózest utasította - kilenc és fél törzs a Jordántól nyugatra, kettő és fél törzs pedig a Jordántól keletre helyezkedett el. Káleb emlékeztette Józsuét, hogy negyvenöt évvel korábban ők ketten követték Istent és kiálltak a tíz kém ellenében, és ezek alatt az évek alatt az Úr életben tartotta őket. Ennyi ideig várt Isten, hogy beteljesíthesse ígéretét Izraellel kapcsolatban, és nekik adhassa Kánaánt.

Ez után Káleb, aki Júda törzséhez tartozott, Hebront kérte örökségül. Ez volt az a hely ahol Ábrahám, Izsák és Jákob is éltek egy bizonyos ideig, évekkel korábban, és amely az Anákok főhadiszállása volt, az óriásoké, akik annyira megrémítették az izraelitákat, amikor először közelítették meg Kánaánt. Káleb még 85 évesen is egészséges és erős volt. Korából, tapasztalataiból és a nép tiszteletéből nem kovácsolt előnyt magának, nem használta ki azokat önző érdekei hajhászására. Hite pontosan olyan volt, mint amikor szembeszállt a kémek csüggesztő beszámolóival. Káleb nem telepedett le, hogy élvezze örökségét, hanem a bátor öreg harcos eldöntötte, hogy olyan példát ad a népnek, amely felmagasztalja Istent és bátorítja a törzseket, hogy hitben lépjenek előre, hogy elfoglalják a megmaradt területeket Izrael javára és Isten dicsőségére (lásd: Pátriárkák és Próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 476. oldal).

Gyakran úgy tűnik, hogy a késleltetett álmok megvalósítására egy örökkévalóságig kell várnunk, de Isten ígéretei soha nem maradnak teljesületlenül, még akkor sem, ha várnunk is kell Isten időzítésére.

Willie Edward Hucks II
Associate Ministerial Secretary

General Conference