2013. július 24., szerda

Mai szakasz: Jób 28

Van egy néhány dolog, amit el kell mondanunk Jób könyvéről és az ősi verziókról. Mózes óhéber nyelven írta meg Jób könyvét. Röviddel Krisztus Földre jövetele előtt és után Jób könyvét számos nyelvre lefordították, gyakran egy bizonyos nyelvre akár többször is. Vajon Isten szava megőrződött-e  ezek alatt az évek alatt? Igen.

Ez elvezet bennünket Jób könyve 28. fejezetéhez, hogy felfedezzük azt, amit Jób eredetileg mondott. Sok szó csak Jób könyvében fordul elő, és ezeket a legkönnyebb az egyiptomi nyelv használatával megérteni, amelyen Mózes beszélt és írt. Ebben a fejezetben Jób szembe akarja állítani a technológiát és a bölcsességet. A technológiáról az első 11 versben beszél, az igazi bölcsességről pedig a 12-28. versekben

Az ember a bányák sötét járataiban keresi az aranyat és az ezüstöt; a gyémántot és a színes fémeket, a vasat és a rezet (1-2. vers). Kíváncsivá teszik a különböző kalandok még a halál árnyékában is, és akkor is ha alá kell merülniük vagy lebegniük kell az emberektől messze (3-4. vers). Az ember megváltoztatja a folyók irányát, de évekkel később a folyó visszamegy saját medrébe. A földet, amely valamikor kenyereskosár volt, mert mezőgazdasági célokra használták, most tűz pusztítja és zafír és aranypor lelőhellyé vált (5-6 versek). Jób a szélsőségekkel foglalkozik, hogy rámutasson az ember tetteinek hiábavaló voltára. Az emberi technológia teszi mindezeket. A föld alatti járatok, amelyeket nem ismer a keselyű, a ragadozó és a vadállatok, az a hely, ahol ezek a fémek találhatóak (7-8 versek). Az ember kinyújtotta a kezét, felforgatta a talajt a hegyek gyökerétől kezdve (miközben ezeket a fémeket keresi). Összeköt forrásokat és napvilágra hozza azt, ami korábban rejtve volt (10-11). Jób felsorolja az emberi szakértelem kiválóságát a bányászatban és a folyóelterelési eljárásokban.  

Jób most továbbvezeti a gondolatmenetet az emberi kiválóságtól odáig, ahol az igazi bölcsesség megtalálható. És hol van ez? (12. vers). Hol található? Az ember nem ismeri értékét, és nem tudja, hogy az élők földjén nem található meg (13. vers). A földön lakó emberiségtől a természetfelettiben található kiválóság irányába akar váltani (14. vers). Az igazi bölcsességet nem lehet ezüstön vagy aranyon megvásárolni (15-16 vers). Mózes ismerte Hatsepszut palotájának minden kincsét, de Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartotta Krisztus gyalázatát (lásd: Zsid 11:26). Jób ezt a fajta bölcsességet keresi. Egy hosszú lista után eljut a 20. vershez és megismétli a 12. vers kérdését: "Hol van az értelem lelőhelye? Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva" (21. vers - új prot. ford.).


Jób azt mondja, hogy a pusztulás és a halál így nyilatkoznak: "Csak hírét hallottuk fülünkkel" (22. vers) Sátán és angyalai első kézből hallották, mielőtt lázadásuk miatt kivettettek volna a Mennyből. És most Jób elérkezik a fejezet igazságához: "Isten ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét" (23. vers). Isten mindenek fölött van és látja a világegyetem minden sarkát. Ő méri meg a természeti jelenségeket tökéletes mérlegével sátán rontása és rombolása ellenére is. Ő alkotta a bölcsességet, Ő hirdette ki, és Ő vizsgálja meg azt (27. vers). Végül Jób itt fogalmazza meg egy mondatban saját meggyőződését: "az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem" (28. vers - új prot. ford.).

Drága Istenünk!
A mi bölcsességünk: az irántad való tisztelet, a Te utad megértése, követése, és a bűntől való tartózkodás. Vágyunk arra, hogy kövessük Mózes és Jób hitét. Jézus nevében imádkoztunk. Ámen!


Koot van Wyk
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea

Józsué 17

Ez a fejezet Mákirral, Manassé fiával kezdődik, akinek öt lánya volt, de fia egy sem. Ez azt jelentette, hogy örökölhették apjuk vagyonát azzal a feltétellel, hogy a törzsön belül mentek férjhez, amit meg is tettek. Tehát Isten Mózes által adott parancsolata szerint Eliézer a pap, kiutalta nekik az örökséget.  

Manassé többi fiának Gileád földjét osztották, de ők nem űzték ki a városok lakóit és a kánaániták továbbra is ott éltek. Amikor Manassé leszármazottai megerősödtek, ahelyett, hogy kiűzték volna őket, a kívánságuk erőt vett rajtuk, és úgy döntötték, hagyják, hogy ott maradjanak, és adót szedtek tőlük. Manassé leszármazottait a pénz jobban érdekelte, mint az Úrnak való engedelmesség és a helyes tettek.

Az után József fiai több földet kértek és Józsué arra bátorította őket, hogy nyomuljanak előre a hegyvidékre és irtsanak maguknak földet. Vonakodva ezt mondták: „De ott laknak a kananaeusok és vasszekereik vannak.” Józsué így válaszolt: „Erős nép vagytok, és földre van szükségetek, tiétek a hegyvidék, és ha vasszekerei vannak a kananeusoknak, az Úr segítségével ki tudjátok űzni őket.”

Isten népe ma is gyakran tekint így az elvégzendő feladatra, arra, hogy elvigyék az evangéliumot a világnak, és vonakodnak hittel előre lépni; pedig biztosan tudhatják azt, hogy a Szentlélek utat nyit és lehetőségeket teremt az utolsó üzenet számára, hogy legyőzzön minden akadályt és mindenhová eljusson.

Ralph Neall
Nyugalmazott professzor és misszionárius

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése