2014. március 2., vasárnap

Mai szakasz: Ézsaiás 6

Uzziás király büszke volt teljesítményeire, és úgy gondolta, hogy nem tartozik számadással senkinek sem. Egy napon vakmerően bement a templomba, és olyan szertartást végzett, amit csak papoknak volt szabad végezni. Amikor a papok megdorgálták, dühös lett. Azonnal lepra sújtotta őt (2Krón 26:16-21).

Uzziással ellentétben Ézsaiás prófétát a templom előcsarnokának egy eldugottabb részében láthatjuk, mint aki nem érzi magát méltónak arra, hogy bemenjen. Hogyan lehet biztos Isten elhívásában, hogy figyelmeztesse a büszke, makacs, és vakmerő vezetőket, például a királyt? Az ilyen merészség veszélyes. Ahogy ezek a gondolatok forogtak az agyában, Ézsaiás látomásba ragadtatik és úgy tűnik, mintha a templom falai felemeltetnének. Amit lát az több a földi templom szentek szentjénél. A mennyei tróntermet látja, ahol a királyok Királyát körülveszi a mennyei lények kórusa, amely azt énekli, hogy „Szent, szent, szent” (3. vers).

Saját bűnösségétől és népének gonoszságától vádoltatva, Ézsaiás így kiált fel: „Jaj nékem!” Azon csodálkozik, hogy hogyan élhette túl azt, hogy a világmindenség Urát, a „Seregek Urát” látta (5. vers). Aztán egy angyal parazsat vesz az oltárról és Ézsaiást arról biztosítja, hogy bűnei megbocsáttattak. A próféta hallja a kérdést: „Ki megy el?” Így válaszol: „Itt vagyok, küldjél el engemet” (8. vers).

Ézsaiásnak – 60 éves szolgálata alatt, amikor ellenállással, próbákkal és üldöztetéssel találkozott – csak arra volt szüksége, hogy erre a látomásra emlékezzen. Látta a mennyei Királyt! Mi most csak hit által látjuk Őt, de egy napon majd szemtől szembe találkozunk!

Biztosan voltak olyan időszakok, amikor Ézsaiáshoz hasonlóan, mi is méltatlannak éreztük magunkat. Érezted már úgy magadat, hogy a misszió területén vagy szülőként, házassági tanácsadóként, esetleg békéltetőként egy rakás kudarc vagy? Aztán Isten millió útja közül egy bibliai ígéret, egy bátorító szó vagy valamilyen kedvesség révén újra bátorságot kaptál ezt mondani: „Itt vagyok, küldjél el engemet?”

Ima: „Bocsáss meg és újíts meg bennünket Urunk, hogy másokat bátorítani tudjunk, hogy türelmesek legyünk, hogy szeressük Jézust, hogy hálásan megtartsuk parancsolataidat. Egyedül Te vagy méltó. Szemünket hit által Reád szegezzük, hamarosan visszatérő Királyunk. Ámen.”

Lloyd and Sheila Schomburg
lelkészházaspár

Kentucky-Tennessee Egyházterület

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése