Mai szakasz: Ézsaiás 37

Szanhérib Rabsakén keresztül küldött gúnyos üzenete után elképzelhetjük a szorongást Ezékiás király udvarában. Azonban Ezékiás megszaggatta a ruháit, zsákruhát öltött, és ahelyett, hogy összevonta volna a seregét, vagy földi bölcsességet vett volna igénybe, Istenhez fordult.

Ahogy láthatjuk, ebben a fejezetben Rabsaké továbbra is meg akarja félemlíteni Ezékiást, hogy ne bízzon az Úrban (ez alkalommal egy istenkáromló levélen keresztül – 14. vers). Azonban ezek a lépések csak megerősítették Ezékiást, hogy még erősebben az Úrba kapaszkodjon. Ez egy fontos lecke számunkra, akik kisebb-nagyobb nehézségekkel nézünk szembe.

Rendkívül szeretem Ezékiás imáját az Úrhoz. „Seregeknek Ura, Izráel Istene, ki a Kerubokon ülsz! Te, csak Te vagy a föld minden országainak Istene, Te teremtéd a mennyet és a földet” (16. vers). Az a mód, ahogyan Ezékiás elkezdte az imáját, nagyon fontos. Emlékezzünk, hogy két kérub takarta be a frigyláda fedelét a szentélyben (4Móz 7:89). Azzal, hogy megemlíti Istent, amint ezen kérubok között ül, Ezékiás emlékezteti az Urat arra, hogy Ő a kegyelem Istene. Szintén kiemeli, hogy Isten nem csak egy hatalmas Isten, de Ő az egyetlen és Ő minden földi királyság királya, mint az egész föld teremtője. Ezért neki egyáltalán nem nehéz megoldani Szanhérib király és az ő Asszír szolgájának a problémáját.

Ezékiás folytatja az imáját: „Uram hallgass meg, és nézz reám. Látod, miket mondanak rólad? És az is igaz, hogy már rengeteg nemzetet elpusztítottak. De azok a nemzetek fa és kő istenekben bíztak. Te nem olyan isten vagy. Hallgasd meg imámat és ments meg minket, hogy az összes nemzet (mind az Asszírok, mind a környező népek) láthassák, hogy csakis TE vagy az egyetlen igaz Isten, és csak Te tudsz szabadítást adni.” (Az író saját parafrázisa a 16-20. versek alapján.)

Miért ne válaszolna Isten egy ilyen védőbeszédre? Zsoltárok 50:15-ben ezt olvashatjuk: „És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.” És Isten pontosan ezt tette, megszabadította Jeruzsálemet. A fejezet utolsó versében az Úr angyala egymaga elpusztított 185 000 fegyverest az asszír seregből. Szanhérib nem csak megszégyenülve vonult haza, de nem sokkal később a saját fiai gyilkolták meg.

„Amikor leküzdhetetlen nehézségekkel állunk szemben, első védelmi vonalunk mindig az Isten ígéreteire alapozott ima legyen. Mint Ezékiás király, aki Isten elé tárta a fenyegető levelet, nekünk is úgy kell letenni minden terhünket (kisebbet és nagyobbat) Isten elé, és kérjük az Ő ígéretének beteljesedését.

„Hozzátok gondotokat, örömötöket, szükségleteiteket és aggodalmaitokat, s mindazt, ami nyom és kínoz Isten elé! Terheiteket sohasem találja nehezeknek, soha ki nem fáraszthatjátok Őt. Ő, aki hajatok szálát is számon tartja, nem közömbös gyermekei szükségletei iránt. »Igen irgalmas az Úr és könyörületes« (Jak 5:11). Nyomorunk és jajkiáltásunk szívéig hat. Vigyétek őhozzá mindazt, ami szíveteket nyomja. Senki sem oly nehéz, hogy ne bírná el, mert hisz Ő tart fenn világokat, kormányozza a világmindenség ügyeit. Békességünk feltételei közül egyik sem oly jelentéktelen, hogy ne részesítené figyelemben” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 1999, Advent Kiadó. 75-76. oldal). 

Melodious Echo Mason
ARME Bible Camp Ministries

[Bibliatábor Szolgálatok]

Fordította: Rajki Dávid