2014. április 16., szerda

Mai szakasz: Ézsaiás 51

Sok mély érzés jelenik meg ebben a fejezetben. Három fél folyamatosan társalog. Ézsaiás a Júdában maradt igazakhoz beszél, Isten gyöngéden megszólítja népét, és Júda válaszol Istennek. Majd Ézsaiás megismétli a fogságból való visszatérés ígéretét. Isten ismét Júdához szól, és kifejezetten Jeruzsálemhez, és végül Ézsaiás az elnyomottakhoz és elcsüggedtekhez.

Két esetben is találunk kétszeres megszólítást. Mi is ez? A Bibliában a kétszeres megszólítás a mély érzelem és törődés jele, úgy mint „Márta, Márta…” (Lk 10:41) vagy „Simon Simon” (Lk 22:31). Amikor Júda igazai Istenhez könyörögnek, így kiáltanak: Kelj föl, kelj föl, öltözd fel az erőt, oh Úrnak karja!” (9. vers). Isten volt, aki „levágta Ráhábot” (Egyiptom, lásd Ézs 30:7) és megsebesítette a sárkányt (sátánt). A 17. versben Isten válaszol Jeruzsálemnek: „Serkenj föl, serkenj föl, kelj föl Jeruzsálem.” Látja a fájdalmat, amelyet Babilon ereje által hoz népére, melynek eredménye „a pusztulás, a romlás” (19. vers), a templom megszentségtelenítése és a város felégetése.

De Isten a fájdalmas leírást egy reménysugárral fejezi be. Maga az Úr áll bosszút népéért. Akik szenvedést hoztak rájuk, megkapják büntetésüket. Ez a fejezet kidomborítja Isten két csodálatos jellemzőjét: igazságosságát és megváltását (5-6.v).

Milyen figyelemre méltó Istent szolgálunk, aki így társalog népével! Meg volna hozzá a joga, hogy hagyjon bennünket elszenvedni tetteink következményeit mindenféle magyarázat nélkül. Mégis lehajol, hogy segítsen megérteni betegségeink okát, és az Ő cselekedeteinek mozgatórugóját. Legszívesebben elkerülné, hogy „keserű orvosságot” kelljen magunkhoz vennünk, mert Ő gondoskodó Atya, akinek fáj gyermekei szenvedése. De fontosabb számára, a gyógyulásunk – nem számít az ár, vagy a fájdalom – mint hogy szemlátomást bűnben maradjunk, követezésképpen pedig elvesszünk örökre.

Kövessük Ábrahám példáját, aki testvérünk a hitben! Kijött Babilonból, válaszolva Isten hívására, hogy Neki szentelődjék. Nekünk is ki kell jönnünk a saját bűneink, kétségeink, hanyagságunk, szórakozásunk és önző vágyaink Babilonjából, és követnünk ezt a csodálatos Istent a végsőkig!

Ron E M Clouzet
az Észak Amerikai Divízió Evangelizációs Intézetének igazgatója
a Lelkipásztori szolgálat és Teológia professzora
Andrews Egyetem
Fordította: Kóczián Ágnes


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése