Mai szakasz: Ézsaiás 47

Ézsaiás 40. fejezetétől erőteljes felvezetést láthattunk. Júda most a szorongás és bizonytalanság idejében él; a nép most csakis az Urat követheti (Ézs 40). Círusz egy nap majd felszabadítja Isten elnyomott népét (Ézs 41). Ő is egyfajta messiás, aki megszabadít a bűnből (Ézs 42). Ő gyógyszer Izrael betegségére, beleértve a babiloni fogságot (Ézs 43).  Isten kiárasztja a Lelkét a gyermekeire! Nem szabad bízniuk az emberi bálványokban (Ézs 44). Isten megígérte, hogy Círuszon keresztül fog cselekedni; emlékezzünk, hogy mindent ő teremtett (Ézs 45). A babiloniak isteneit elhurcolják a vereségük után, miközben Isten népét az Úr szabadítja meg (Ézs 46.)

Végezetül Ézsaiás 47-ben Babilon bukása kerül sorra. Babilon „szűz leánya” (a pogány templomok kéjnőit gyakran hívták „szent szüzeknek”) lejött és a porban ült (1. vers). Ha ismerősnek tűnik ez a fejezet, az azért van, mert sok szövegbeli részlet – szavak, kifejezések, versek, részletek – feltűnnek a Jelenések könyvében is. Ézsaiás és Jeremiás a történelmi Babilonról ír, míg a Jelenések könyve a világ végén létező Babilonra utal.

Babilon „dicsőítette magát” (Jel 18:7), de most már „nem hívnak többé téged gyöngének és elkényeztetettnek” (Ézsaiás 47:1). Dicsekedett, hogy ő sem nem özvegy, sem nem gyermektelen (5,7. vers, Jel 18:7), de Isten magányt küld rá (11. vers). És mindez hirtelen történik meg, „nagy hamar egy napon” (9. vers), sőt mi több, egy órában (Jel 18:8, 10, 16, 19).

Az egyik legérdekesebb dolog Istenről az az, hogy hogyan használja fel sátán cselekedeteit, hogy elérje a céljait a gyermekeinek érdekében. Mennyire fontos mindezt jól belevésnünk az agyunkba. A sok nyomorúság, mely körülvesz minket, eszköz lehet Isten kezében a mi érdekünkben.  Nem hiába szokták mondani, hogy ne aggódjunk mert „az aggodalmaskodás vak, nem láthat a jövőbe, Jézus azonban kezdettől fogva látja a véget. Minden nehézségben van kész útja, amely a szabaduláshoz vezet. Mennyei Atyánk ezerféle módon gondoskodik rólunk – ezekről sejtelmünk sincs” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2003, Advent Kiadó. 273. oldal). És most nagyon figyeljünk ennek a bekezdésnek az utolsó részére: „Akik elfogadják azt az egy elvet, hogy az Istennek való szolgálatot és az Ő tiszteletét mindenek fölé helyezik, azok aggodalmai szertefoszlanak, sima ösvény tárul lábuk elé.” Bízz Benne. Bízz Benne! Addig mondogasd magadnak Isten ígéreteit, amíg meg nem bízol Benne. Tedd meg még ma!

Ron E M Clouzet
az Észak Amerikai Divízió Evangelizációs Intézetének igazgatója
a Lelkipásztori szolgálat és Teológia professzora
Andrews Egyetem

Fordította: Rajki Dávid