Mai szakasz: 2 Királyok 14

Amásia „Azt tette, amit helyesnek lát az Úr…”(3. vers). Mi volt az, amit helyesen tett? Kivégezte apja gyilkosait, de nem adta halálra a merénylők gyermekeit, mert ezt tiltotta a törvény, „Ne kelljen meghalniuk az apáknak a fiakért, a fiaknak se kelljen meghalniuk az apákért; mindenkinek a maga vétkéért kell meghalnia!”(6.vers)

A múltban a királyokat, és a magas pozícióban lévőket gyakran fárasztották ellenségeik. Így, hogy a királyságuk fennállását megvédjék, mindent megtettek, hogy a lehetséges fenyegetésektől megszabaduljanak. Amásia, csak apja gyilkosait végeztette ki, emberi szemmel nézve veszélybe sodorta magát, mert leszármazottaik bosszújától kellett tartania.

És úgy tűnik, mintha ez is történne: „Összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben, ezért Lákisba menekült. De utánaküldtek Lákisba, és ott megölték.” (19. vers – új prot. ford.).

Akkor mi volt az előnye, hogy követte Isten törvényét? Jobban megérthetjük, ha ugyanezt a történetet elolvassuk a Krónikák könyvéből: „Azon időtől fogva pedig, hogy Amásia az Úrtól elszakada, összeesküvést szőttek ellene” (2Krón 25:27)

Világos, hogy Isten megvédte őt, amíg nem fordult el Tőle. Isten törvényét követni mindig a helyes dolog.

Daniel Jiao

Kínai Unió Misszió

Hong Kong

Fordította: Kóczián Ágnes

2 Mózes 18

Az újratalálkozás édes tapasztalat, miután hosszú ideig távol voltál szeretteidtől. Mózes visszaküldte Cipporát és gyermekeiket apósához, hogy biztonságban legyenek a fáraóval való viszálykodások idején, és most Jetró visszahozta őket Isten hegyéhez, a Hórebhez. Jetró válasza – miután meghallgatta Mózestől Isten szabadításának történetét –, mutatja, hogy valóban igaz ember volt, miként meg is erősítette: „Most már tudom, hogy nagyobb az Úr minden istennél” (11. vers). Miután végignézi Isten választott vezetőjének egy napját, mint Midián istenfélő papja, tanácsokat ad Mózesnek. Az emberek reggeltől estig Mózeshez özönlöttek panaszaikkal és problémáikkal, s tőle kérték, hogy oldja meg azokat. Miért ne osztaná meg a rá nehezedő terhet azáltal, hogy vezetőket jelöl ki ezer, száz, ötven és tíz ember fölé? Ezek az emberek nem csupán bírák voltak, hanem közösségeik vezetői úgy béke időben, mint háborúban. Pozíciójuk kiterjedt a polgári és katonai ügyekre egyaránt. Isten jóváhagyásával Mózes képes lesz arra, hogy sokkal hatékonyabban és energikusabban hordozza és szolgálja népét ebben a rendszerben.

Ez egy hatalmas tanulság az egyház és vezetői számára. Hatékony szervezetet nem lehet működtetni egy személy vezetésével. Ahogy az egyház növekszik, istenfélő embereket kell kinevezni, akik egymás terhét hordozzák, és hatékony döntéseket hoznak Isten szent vezetése alatt. A bátor szolgáló vezetők megosztják feladataikat másokkal, és összhangban dolgoznak azon, hogy megvalósítsák a végcélt: bemenni az Ígéret Földjére mindazokkal együtt, akik gondjukra és vezetésükre bízattak. 

Michael Hasel

Régészeti tanszék

Southern Adventist University