"Manasse tizenkét esztendős volt, mikor
uralkodni kezdett" (1. vers). Ő nyilvánvalóan Ezékiás életének utolsó 15
évében született. Gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt. Miért cselekedett
rosszul Manasse, holott minden lehetősége megvolt arra, hogy jót tegyen? Valószínűleg apjának, Ezékiásnak a befolyása nem volt egészen jó, és a biztos alap, amit
Ezékiás korábban felépített, egy generáció alatt elveszett.
Mekkora veszteség! A Biblia azt mondja,
"tévelygésbe ejté őket Manasse, hogy még gonoszabbul viseljék magokat
azoknál a pogányoknál, akiket az Úr kivesztett az Izráel fiai elől" (9.
vers). A vezetőknek hatalmas felelősségük van, és a teher, amit a vállukra tesz
Isten, hatalmas, különösen, amikor egy egész népet vezetnek. Ezeknek
a vezetőknek Isten embereinek kell lenniük, kérniük kell Istent, hogy
vezesse őket. Ha ezt teszik, nem vezetik félre a népet.
A vezetőknek óvatosnak kell lenniük cselekedeteikkel, mivel a figyelem középpontjában vannak. A legjobb
eljárás, ha nem botránkoztatjuk az embereket. Néha előfordul, hogy maga
a cselekedet nem is rossz, de ha rosszul is lehet értelmezni, akkor a
vezetőnek óvakodna kell attól.
Tanuljuk meg, hogy hogyan legyünk bölcs vezetők, bármilyen szinten vagyunk! Hallgassunk Istenre, és halljuk meg népe szükségleteit is!
Daniel Jiao
Chinese Union Mission
Hong Kong
Fordította: Rajki
Dávid
2 Mózes 25
Ez a
fejezet elkezdi a szentély, annak tartozékai, a papi ruhák elkészítésének,
valamint a szolgálatok megszervezésének részletes útmutatását. Érdekes
megjegyezni már itt az elején, hogy a szentély elkészítéséhez szükséges anyagok
nem voltak kész állapotban megtalálhatóak itt a sivatagban. Isten újra
gondoskodott minden szükséges eszközről abból a zsákmányból, amelyet az
egyiptomiaktól kaptak. Isten most arra kéri népét, hogy adakozzanak azokból az
értékes fémekből, drágakövekből, szövetekből, bőrökből és olajból annak a
háznak a felépítésére, amelyben Ő majd lakni fog, hogy közöttük legyen. Ezek az
adományok szívből kellett, hogy jöjjenek, amit a nép jószántából és szabadon
ad. A nép a legjavát adta mindannak, amivel rendelkezett. Te a legjobbat adod
az Úrnak javaidból, idődből és erődből? Az izraeliták szabadon adakoztak azért,
hogy legyen egy helyük, ahol az Úr lakhat, és ahol kapcsolatba léphetnek a
Mindenhatóval.
Miközben
a népnek sivatagi szentélyt kellett építeni, az mégis a mennyei minta alapján
készült, amelyet Isten mutatott nekik. A földi szentély a mennyei valóság
mintájára épült (Zsid 9:23-24). A hatalmas mennyei eredeti másolataként kellett
elkészíteni (Nagy Küzdelem, 414.
oldal; Zsid 8:2). Itt a földi szentélyben az emberek Krisztus áldozatának
igazságairól valamint Krisztus és Sátán közötti küzdelem végkimeneteléről
tanulhattak. Egy olyan Istent szolgálunk, akinek mindig is az volt a vágya,
hogy kinyilatkoztassa megváltási tervét népének. Örökre hálásak lehetünk, hogy
egy élő Istent szolgálunk, aki folyamatos szolgálatot végez értünk az igazi,
mennyei szentélyben, mint Védőnk, Szabadítónk és Bíránk.
Michael Hasel
Southern Adventist University
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése