Mai szakasz: Jeremiás 14

Az egyik legnehezebb kapcsolatom egy asszonyhoz fűződik, akit nevezzünk most Irinának.  Akkor találkoztam vele, amikor mintegy tíz éve elkezdtem a hetednapi adventista gyülekezetbe járni Moszkvában. Irina nagyjából velem egykorú, kétgyermekes elvált orosz asszony volt.

Igazán jó barátok lettünk. Időnként együtt töltöttük a szombat délutánt és hét közben is gyakran beszéltünk telefonon. Irina egyszer elutazott néhány hétre. Amikor legközelebb találkoztunk, kijelentette, hogy soha többé nem megy adventista gyülekezetbe. Úgy döntött, az oroszok többsége által gyakorolt ortodox vallást veszi fel, és azt mondta, nem maradhatunk barátok, hacsak én le nem mondok adventista hitemről.

Irina nem örült döntésemnek, hogy hűséges maradok gyülekezetemhez, de valamiért mégis rendszeresen felhívott telefonon, hogy az élet dolgait megbeszéljük. Elszomorított, hogy elutasította a bibliai tanokat és az orosz ortodox hagyományok és gyakorlat keverékét tette magáévá. Mivel tanácsot soha nem kért tőlem, csak meghallgattam. Aztán egy napon így szól: „Andy, nagyon sok bajom van. Gondjaim vannak a fiam nevelésével. Nem találok stabil munkahelyet. Rossz anya vagyok? Elrontottam valamit az életemben?”

Mit is mondhattam volna neki? Irina élete valójában azért esett szét, mert függetlenítette magát Istentől. Erről azonban hallani sem akart. Csak megnyugtató biztosítékot akart arról, hogy ő jó ember.

Jeremiás is hasonló problémával szembesült Izraellel kapcsolatban. Isten azt akarta, hogy figyelmeztesse a népet az éhínségre és pusztulásra, ami akkor következik rájuk, ha nem tartanak bűnbánatot. Az emberek azonban inkább a hamis prófétákra hallgattak, akik a béke ígéretének kellemes illúziójával kecsegtették őket.

„És monda az Úr nékem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, nem parancsoltam nekik, nem is beszéltem velük; hazug látomást, varázslást, hiábavalóságot és szívbeli csalárdságot jövendölnek nektek. Azért azt mondja az Úr a próféták felől, akik az én nevemben prófétálnak, holott én nem küldtem őket és mégis azt mondják: fegyver és éhség nem lesz e földön: Fegyver és éhség miatt vesznek el azok a próféták! A nép pedig, amelynek ők prófétálnak, ott hever majd Jeruzsálem utcáin az éhség és a fegyver miatt, és nem lesz, aki eltemesse őket, őket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; így zúdítom rájuk gonoszságukat!”  (14-16. vers).

Isten nem tekint jó szemmel azokra, akik helytelenül békét ígérnek a gonoszoknak. Akármilyen nehéznek tűnik is néha, ki kell állnunk Jézusért és az igazságért, és félelem nélkül bemutatnunk Őt másoknak.

Imádságom: Drága Istenem, szükségem van ma kegyelmedre és tapintatodra. Kérlek, segíts, hogy soha ne ígérjek hamis békét azoknak, akik szándékos bűnben vesztegelnek. Inkább add nekem bölcsességed és szereteted szavait, hogy megmutathassalak Téged és szabadító kegyelmedet nekik! Ámen.

Andrew McChesney
Oroszországban élő újságíró

Fordította: Csala Beáta