2013. október 26., szombat

Mai szakasz: 80. zsoltár

Mint az előző zsoltár, ez is a nemzet szorongattatásának idején íródott, és ez is egy könyörgés Isten közbelépéséért. De ez a zsoltár más hangnemben íródott. Ez egy szelídebb esdeklés, tele a jobb idők emlékeivel. Úgy beszél Istenről, mint pásztorról, és szőlőművesről. Ez egy önmagát alárendelő hangnem, amely azoké az embereké, akik már hajlandók megengedni Istennek, hogy vezesse, irányítsa, oktassa és gondozza nyáját.

Ennek a zsoltárnak a második versében utalás találunk Isten dicsőségére a sekinára: „Te, aki kerubokon trónolsz, jelenj meg ragyogva!” Ez folytatódik a negyedik és a nyolcadik versben, ahol a zsoltáros ezt írja. „Ragyogtasd ránk az orcádat”, és megismétlődik az utolsó versben is. Izráel fiai ismerték azt az időszakot, amikor Isten dicsősége állt az életük középpontjában. Ők szó szerint, fizikailag érezhették Isten jelenlétét a szentélyben. Milyen melengető és biztonságot sugárzó ez a gondolat!

A héberek úgy képzelték el Istent, mint a fényt. Ő volt a tűz az égő csipkebokorban Mózes pusztai tapasztalatában. Ő volt a ragyogó fényű tüzes felhő, amely vezette a hébereket a sivatagon keresztül. Ő volt az izzó ragyogás, amit Mózes arcán láttak, miután találkozott Istennel. Előfordult már, hogy elképzelted, milyen lenne követni egy tüzes felhőt a pusztában? Hogy milyen az, amikor fénye betölti az otthonodat, amikor esti nyugovóra térsz?

Ugyanennek a tűznek a jelenléte elérhető számunkra is, hogy égjen az otthonunkban és a szívünkben. Miután Jézus felment a mennybe, elküldte számunkra ezt a tüzet. „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek a Szentlélek erejével.” (ApCsel 2:1–4)

A Szentlélek segítsége révén térhettünk vissza Isten dicsőségébe. Rajta keresztül újra csatlakozhatunk a héberek Istenéhez, az Úrhoz, aki arra vágyik, hogy közöttünk élhessen. Azért imádkozom, hogy Isten gyújtsa meg a Szentlélek tüzét az én életemben, és a tiédben is még ma!

Kimberly Harris,
otthon tanító anya,
katonafeleség
Fordította: Baksa Viktória

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése