2013. október 6., vasárnap

Mai szakasz: Zsoltárok 60

Az egyik nehéz dolog a 60. zsoltárral kapcsolatban az, hogy számos héber szót más-másképpen fordítanak, ahogy ezt a különféle angol fordítások is bizonyítják. Ez olyan zsoltár, ami kétségbeesett sirámmal kezdődik, és győzelmi kiáltással fejeződik be. Istennel az oldalunkon még a kétségbeesés is győzelemmel végződik.

Dávid az Isten elleni meglepő váddal kezdi: „Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket...” Majd újra: „Megrendítetted ezt az országot, kettészakítottad...” Végül: „A te népeddel nehéz dolgokat láttattál; bódító borral itattál minket.” Isten haragjának bora miatt, amelyet népének adott, tántorogtak, mint a részegek.

Valószínűleg tudod, milyen az, amikor minden elromlik, amikor azt érzed, hogy Isten nincs a közeledben, és az egész világ darabokra hullik. Nem tudjuk, mi volt a kiváltó oka Dávid elgondolásának, hogy Isten visszautasította az Ő népét. De Dávid hangulata változik, ahogyan arról elmélkedik, hogy még mindig Isten irányít, és még mindig hűséges azokhoz, akiket szeret. Az ellenség, aki összetörte Izráelt, Isten nemtetszésének eszköze volt, és most Isten helyreállítja mindazt, ami elromlott, és megjavítja mindazt, amit eltört. Ő a nemzet egyesítője: „Adtál a téged tisztelőknek zászlót, amelyet felemeljenek...” ahogyan a katonák a küzdő bajtársaik bátorítására felemelik a zászlójukat. Amikor az Ő népe még egyszer összegyűlik az Ő igazságának zászlója alá, megszabadítja és megmenti őket.

Dávid imája ez: „Segíts a jobboddal, és hallgass meg minket!” Isten jobbjáról gyakran úgy beszél az Írás, mint a hatalom karjáról, amely védelemül és segítségül szolgál. A mi hűséges Istenünk biztosít minket: „Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt, megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.” (Ésa 41:10)

Dávid ismerte a szentséges Isten szavát, hogy Izráel földje fölött Isten rendelkezik. Isten fennhatósága alatt vannak azok környező népek is, amelyek sokszor katonai támadást intéztek Izráel ellen. Dávidra és a seregére még jelentős kihívás vár, ha le akarják győzni ellenségeiket. Ha jártál már Izráel földjén, meg fogod érteni Dávid kérdését. „Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kísért el Edomig engem?” Tudja, hogy a lehetetlent csak akkor érhetik el, ha Isten újra velük megy, és ekkor biztos a sikerben: „Istennel győzelmet nyerünk, s Ő tapossa el az ellenfeleinket.”

A dolgok tűnhetnek megoldhatatlannak most a számodra, talán azon is eltöprengsz, hogy Isten veled van-e még, van-e még terve a számodra. De fordulhatsz-e máshová segítségért? Hagyd, hogy a visszautasítás és elhagyatottság érzését felváltsa az a bizonyosság, hogy a személyes harcodban Isten a zászlaja alá hív, és nehéz körülményeid feletted tarja hatalmának jobb kezét. Isten valóságos győzelmi dalt ad a szádba. Elkezdheted énekelni az Ő énekét, mert biztos a győzelem.
Garth Bainbridge
a lelkészi osztály vezetője,
Greater Sydney Egyházterület, Ausztrália
Fordította: Kovács Anett

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése