2013. december 19., csütörtök

Mai szakasz: 134. zsoltár

Ahogyan az utazók Jeruzsálem felé tartottak, egész nap úton voltak, és útközben énekeltek. Nem olyan dalocskákat, amiket a gyerekeink szoktak dalolászni útközben, hanem olyan hatalmas himnuszokat, amelyek folyvást emlékeztették őket zarándoklásuk jelentőségére.

Amint megpillantották a lévitákat a templomban az esti áldozat szolgálata közben, elkezdték utolsó éneküket: ... áldjátok az Urat mind, ti szolgái az Úrnak, akik az Úr házában álltok éjjelente!

Képzeljük el, hogy milyen is lehetett az éjszakai szolgálatot teljesítő templomi szolgák közé tartozni! Habár a legtöbbször úgy tűnt, hogy munkájukat az emberek észre sem vették, és nem is nagyon értékelték, mégis ezen a különleges éjjelen tisztelet övezte őket, és megerősítést kaphattak arra nézve, hogy szolgálatuk mennyire fontos. Igazán bátorító lehetett!

Amit a legjobban szeretek ebben az énekben, hogy elismeri és bátorítja ezeket az éjszakai szolgálattevőket, anélkül, hogy hízelegne nekik. Bizonyára az ének sorai elmondhatták volna, hogy milyen nagyszerű munkát végeznek ezek a léviták, és méltathatta volna hűségüket, mégis inkább bátorította őket, és arra emlékeztette mindnyájukat, hogy mi a szolgálatuk célja.

Ez arra az esetre emlékeztet engem, amikor egyszer épp befejeztem a tanítást egy gyermek szombatiskolai osztályban, és egy nagypapa kitárt karokkal jött felém: Csak szeretném megszorítani a kezét a gyülekezet legfontosabb szolgálattevőjének  mondta. Tudtam, hogy mit próbált ezzel mondani nekem. Elismerte a munkámat, és emlékeztetett arra, hogy milyen fontos a gyermekeket Krisztushoz vezetni. Habár jól estek szavai, mégsem tettek önteltté, hanem inkább azt éreztem hogy elismerik a szolgálatot, amit végzek, és arra sarkallt ez a gesztus, hogy 100%-osan odaszenteljem magam az én apró, sokszor észrevétlen kis szolgálatomra.

Gondolkodjunk el, hogyan tudnánk bátorítani (hízelgés nélkül) a gyülekezetünkben azokat, akik olyan szolgálatokat végeznek, amiket általában nem sokra értékelnek!

Lori Futcher
szabadfoglalkozású író és szerkesztő
Cleveland, Tennessee, USA
Fordította: Liebhardt László

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése