2014. november 16., vasárnap

Mai szakasz: Máté 15

Ebből a fejezetből világosan kitűnik, hogy a farizeusok nem a szívükre hallgattak.  Sokkal inkább a hagyományaikra és szertartásaikra figyeltek, melyek nélkül elveszettnek érezték magukat. Jézus vak vezetőknek nevezte őket. Ebben a részben Jézus arra szólít fel bennünket, hogy szívünk és lelkünk maradjon nyitott Őrá. A zavaró tényezők elkerülhetetlenek, de nem engedhetjük, hogy a média, a mindenféle kütyük, a hagyományok és más ember alkotta dolgok elvonjanak minket attól, ami igazán fontos, végül is a legfontosabb. Nyitottnak kell lennünk a Szentlélek vezetésére.

Jézus találkozik a kánaánita asszonnyal és először úgy szól hozzá, ahogy a zsidók beszélnek a kananeusokkal. Úgy viselkedik vele, ahogyan az asszony, a kívülálló várta is tőle. Valóban hitte az asszony, hogy Jézus a Messiás? Jézusnak adott válaszából kitűnik, hogy szíve nyitott volt és nagyon vágyott leánya gyógyulására. Így kiáltott Jézushoz: „Uram, légy segítségül nékem!” (25. vers). Jézus ismerte az édesanya szívét és azt, hogy valóban hisz benne és az Ő hatalmában. Ezért, az asszony hite és reménye vezetett a csodához. Jézusba vetett hite hozta meg a gyógyulást leánya számára. Milyen csodálatos Jézus ígérete: „Legyen néked a te akaratod szerint!” (28. vers.). Mi is hatalmas csodák tanúi lehetünk, ha megerősítjük Jézusba vetett hitünket és reményünket. Jézus kijelentése a zsidó vallási vezetőknek is szólt. Szeretete és gondoskodása mindenkinek szól, aki nyitott Őrá.

Soha nem böjtöltem még egy napnál tovább. El sem tudom képzelni, hogyan bírta a sokaság három napig élelem nélkül, csakhogy Jézus közelében lehessen.  Isten Fiának jelenlétében lenni nyilvánvalóan egy nagyon különleges élmény. El tudom képzelni, milyen feszülten figyelték Jézus kijelentéseit a tökéletes szeretetről és a tökéletes szabadságról. Pontosan erre az üzenetre áhítoztak. A legkülönbözőbb társadalmi rétegekből származó férfiak, asszonyok és gyermekek követték Őt, és teljesen magával ragadta őket mondanivalója. Három nap után Jézus csodálatos módon vendégelte meg a sokaságot. Fogta a hét kenyeret, valamint a néhány apró halat, és imádkozott mennyei Atyjához. Az étel megsokszorozódott, és nemcsak hogy jóllakott a nép, de még hét teli kosárnyi maradékot is össze tudtak szedni. Jézus ismét nem csekélységgel emlékeztet bennünket, hogy Ő gondoskodik fizikai szükségleteinkről, ahogy lelki igényeinket is betölti. Ő az, akire szükségünk van.

Joey Norwood Tolbert
M.A. a hittudományokban
keresztény énekes és dalszerző
Fordította: Csala Beáta


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése